Kultúra

„Borban az igazság…”: A bor és az egészség

„Borban az igazság…”: A bor és az egészség

2010. december 13., hétfő
„Borban az igazság…”: A bor és az egészség

BorABC 9.

Sorozatunkkal azoknak szeretnénk útmutatást adni, akik most ismerkednek a borokkal, a borok ízvilágával. A magyar borok közül a somlói és a tokaji is szerepel a gyógyszerkönyvekben. A patikákban ma is láthatók olyan régi porcelán tégelyek, melyeken olvasható a nevük. A bor gyógyító hatásáról már az ókorban könyveket írtak. Az ókor orvosai a bort sebkezelésre, fejfájás ellen, gyomor-bajok gyógyítására is használták. Hippokratész, az orvostudományok atyja is hasznosnak ítélte, és ajánlotta. Plinius egy könyvet szentelt a gyógyboroknak. A középkorban a bor volt a legfőbb fertőtlenítő szer. Kolostorokban és kórházakban mindig tartottak bor erre a célra. Mátyás király füveskönyvében leírt kúrák szerint a bort gyógyfüvekkel együtt alkalmazták. A XVII. században Erdélyben megjelent Pax corporis (Pápai Páriz Ferenc munkája) is gyógynövény-kivonattal – csipkebogyó, zsálya, ánizs, rozmaring, bodza – készített bort ajánl. A tokaji bor vérképző és erőnlét fenntartó hatását külföldön is felismerték. Louis Pasteur, a mikrobiológia megalapozója a bort a legegészségesebb italnak tartotta.

„Borban az igazság…”, de mi van még benne?

Az orvosok a mai napig ajánlják a borfogyasztást, többek között emésztést serkentő, vizelethajtó hatása, valamint ásványi só tartalma miatt. A polifenolok baktericid hatása régóta ismert. A bor ásványi anyagai közül kiemelkedik a kálium, amelynek a fehérborok vizelethajtó hatása köszönhető, de az ital vasat és kalciumot is tartalmaz. Bórtartalma a szervezet kalciumvesztését fékezi. A bor vitaminjai, a C-vitamin, a tiamin, a riboflavin, a niacin is kedvező hatással vannak testünkre. Az italban emellett olyan vitaminnak tekinthető anyagok is fellelhetők, amelyek elősegítik a C-vitamin hatásának kifejtését, és növelik a vérerek falának ellenálló képességét. A P-vitamin faktoroknak elnevezett anyagok nélkül a szervezet C-vitamin igénye akkora lenne, hogy azt normális táplálkozással nehéz volna kielégíteni. A bor egészségvédő tulajdonságaiért elsősorban mégsem a vitaminok, hanem az úgynevezett polifenolos vegyületek felelősek. Ezek az anyagok különböző mennyiségben vannak jelen a fehér- és a vörösborban. A fehérborokat hagyományosan a szőlőszem héjának felhasználása nélkül készítik, a vörösbort viszont a gyümölcs héjával együtt érlelik. A héj nemcsak a vörösbor színét adja meg, hanem antioxidánsokban gazdag polifenolokat is nagy koncentrációban tartalmaz. E vegyületek a bor karakterének, testességének aromájának, élettartamának kialakításában is részt vesznek, és egyben felelősek a vörösbor fanyar ízéért. Csökkentik a vér káros koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy a szabad gyökök elváltozásokat okozzanak a szervezetben, jótékonyan hatnak a véralvadási folyamatokra és így csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét.

Egészség testnek és léleknek

A bor emellett görcsoldó hatással rendelkezik, az alacsony vérnyomást is megemeli egy kissé. Az ital az étvágyra, az emésztésre és a bélműködésre is jótékony hatást gyakorol, fokozza az emésztőnedvek termelődését, javítja az étvágyat. Egy pohárka bor a gyomorsavhiányban szenvedőkön is segít: nekik elsősorban a nagyobb savtartalmú, száraz borokat ajánlják, s ezek a zsíros ételek emésztését is segítik. A vörösbor a fertőzés okozta emésztőszervi megbetegedések népi ellenszere, csersavtartalma pedig csökkenti a fokozott bélműködést. Az ital jótékony hatása azonban csak akkor érvényesülhet, ha mértékkel élvezzük a „hegy levét”. Kiegyensúlyozott étkezés mellett egy-két pohárkával megihatunk naponta, ám ezt semmiképp ne tetézzük meg a harmadik, vagy a „sokadik” pohárral. A kulturált borfogyasztás szabályai egyébként sem engedik meg, hogy önuralmunkat veszítsük az isteni nedűtől – tartsuk hát be ezeket! A megfigyelések szerint az alkoholisták általában nem a bort, hanem a töményebb, égetett szeszeket részesítik előnyben, a kulturált borfogyasztásra való áttérés tehát közvetve az alkoholizmus terjedését is visszafoghatná. Magyarországon ma még jelentős mennyiség fogy sörből és égetett szeszből, de – igaz, lassú ütemű – örvendetes aránynövekedés figyelhető meg a bor javára. Ezzel párhuzamosan a májbetegek száma is csökken.

Energia a pohárban

Az ókoriak szerint a bor a lélek és a test tápláléka: „A kenyér és a bor képezi az ember erejét”– tartja az ókori mondás. Homérosz hősei borba mártott kenyérrel táplálkoztak, és ez hosszú ideig biztosított számukra elegendő energiát. A bor könnyen asszimilálható anyagokat tartalmaz: cukrokat, savakat, glicerint, cserzőanyagot, észtereket, aldehideket, fehérjéket, aminosavakat, vitaminokat, sókat. A borban lévő szőlőcukor energiaforrásként lehet hasznos. A savak – borkősav, almasav, citromsav, borostyánkősav – segédkeznek az emésztésben, főleg a szénhidrátok és a zsírok lebontásában. A tanninok nyálkahártyát összehúzó hatásúak, csökkentik a fokozott bélműködést. A bor vitaminokat: A-provitamint, B-vitaminokat, C-vitamint, valamint nyomelemeket: vasat, kalciumot stb. tartalmaz. A glicerintartalom javítja a szervezet zsír- és nitrogénháztartását. A bor táplálék-kiegészítőnek is tekinthető, mivel 1 liter 10 fokos bor 3000 kJ-t tartalmaz. A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg Borlexikonunkat!Előző rész: „Borban az igazság…”: Vinotéka otthonA következő részben: Magyarország borvidékei I. (Forrás: users.atw.hu/iboksz, www.bor.specia.hu, www.borocska.hu, bor.wyw.hu)

Összeállította: Illés Tibor

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.