A SZIN idei nulladik napja az etno-zene rajongóinak kínált egész estés koncertfolyamot a Nagyszínpadon. Talán ezért is nem volt meglepő, hogy az ifjúság mellett a seniorok is szép számmal érdeklődtek a program iránt. A 30-as, 40-es sőt 50-es korosztály képviselőit is éppúgy meglehetett találni a nézők közt, mint az ifjakat. A délutáni kis zápor arra elég volt, hogy a port kicsit lenyomja, de ahhoz már kevésnek bizonyult, hogy hátráltassa a nyitókoncertet. A 2006-ban alakult Fabula Rasa eklektikus zenei világát a környező népek folklórjának ritmikái és témái jellemezték, amit sokszor modern elektronikus zenei elemekkel is fűszereztek. Szirtes Edina Mókus érdekes körmondatai pedig különös hangulatú kapcsolatot eredményeztek a közönséggel. A zenekarok állandóan visszatérő és egymást váltó vendégeivel pedig igazi új szín is került az etno-zene palettájára. Falusi Mariann és Presser Gábor sajátos egyéni hangjukkal segítették, támogatták, de korántsem nyomták el a fellépőket. A Csík Zenekar tagjai mintegy átfolyva a Fabula Rasából vették birtokukba a színpadot. A Magyarországon immár 22 éve működő Csík a magyar népzene hiteles tolmácsolójaként ezen az estén sem hazudtolta meg önmagát. Gyakran vitték a közönséget a ritmus és a tánc sodrásába, bemutatva azt, hogy a népzene váratlan, de kellemes élmény is tud lenni, így a könnyű műfajjal sikeresen ötvözött, mégis autentikus hangzásvilág sokakat magával tudott ragadni. Az 1999-ben alakult Besh-O-Drom zenekar lovári nevéhez híven – „Üld meg az utat!” – valóban felült a zenéjük által képviselt kelet-európai és balkáni kultúrák sodró útjára. A tudatosan és kellemes összhangban ötvözött magyar, cigány, román, szerb bolgár elemekből összerakott hangzásviláguk, az improvizatív szólók, a színpadi mozgás mind-mind elemi erővel ültették az etno útjára a közönséget. De a többi színpad sem szégyenkezhetett, A hagyományosan a fesztivál hátsó részében felállított Pepsi színpadon a „zúzósabb” stílusra hangolódott közönség Deák Bill Gyula, a Vad Fruttik, majd a Russkaja dübörgését élvezhette. A Borsodi Malátabárban az underground, míg a Party Arénában a techno csábította a fiatalságot. A SZIN egyik helyszínének hangerejére viszont biztosan nem fog panasz érkezni. A silent disco fejhallgatós táncolói éjjel 11-től már csak saját maguk élvezhették a zenét. Az érdekes megoldásnak köszönhetően két stílus között választhattak, így sokszor mulatságosan eltérő vonaglásba, tekergésbe kezdtek még az összetartozó párok, társaságok is.
