Pörgősen telnek az esték a Dóm téren, feszített munkatempóban zajlanak a My Fair Lady próbái. A darab olyan ismert neveket vonultat fel, mint Tompos Kátya (Valami Amerika 2., Polygami, Köntörfalak), vagy Szabó Kimmel Tamás (Megy a gőzös, Made in Hungária), de újra a csillagtetős színpadra lép Gálvölgyi János is, akit Webber Macskák című musicaljében 2007-ben már láthatott a közönség – a színésszel egy próba előtt beszélgettünk.– Pickering ezredes kedvéért szakállat is növesztett, viselt már valaha máskor is szakállt? – Harminc évvel ezelőtt volt igazi szakállam, amikor az Őrült nők ketrecét játszottam. Akkor rengeteg női maszkom volt, amitől nagyon kikészült a bőröm, és nyárra pihentetésként bőrkímélő szakállt növesztettem. Ez viszont most egy szerepkímélő szakáll, kifejezetten ide Szegedre Pickeringnek szól. És ahogy vége lesz 11-én, rögtön le is szedem, mert megőrülök tőle. – Nem előnyös ezek szerint szakállt növeszteni? – Gáti József, az egyik tanárom a főiskolán azt mondta, hogy a színész feje olyan, mint egy babé, nem lehet rajta semmi. Ha elkezdek forgatni augusztusban, akkor már nem lehet szakállam, mert lehet, hogy ragasztanom kell egy bajuszt. A színész fejének olyannak kell lenni, hogy bármit lehessen vele csinálni.
Gálvölgyi új könyve
Június 30-án szerdán 16:30-kor Gálvölgyi János: Jókedvet adj! című könyvének bemutatójára kerül sor a Reökben (Tisza L. krt. 56.). A népszerű színművész kötetében az olvasó átfogó képet kaphat életpályájáról, a gyerekkori indíttatásoktól kezdve a sorsfordító Ki mit tud?-on át egészen a jelentősebb színpadi alakításokig és a paródiák kulisszatitkaiig. A beszélgetés moderátora: Balog József.
– Hogyan érzi magát itt Szegeden, fárasztóak a próbák? – Nekem megadta a sors, hogy eljussak Bangkokba. Annak a városnak az időjárása körülbelül olyan, mint most Szegedé. Ott olyan párás az idő, hogy ragad minden az emberre. Azért nagyon reménykedünk, hogy megússzuk rossz idő nélkül az előadásokat. Rengeteg munka van benne, több mint két hónapja próbáljuk éjjel tíztől hajnali egyig-kettőig. – Mennyire jelentenek – akár a szerepe megformálásában – példát a korábbi My Fair Lady-feldolgozások? – Nincs szükségem példákra, van, aki nem is ismeri például az Audrey Hepburn-féle filmet, vagy nem látta a Gábor Miklóssal, Lehoczky Zsuzsával készített verziót. Magunknak kell megfelelni, azt, amit Novák Eszter kitalált, azt kell megvalósítani. – Főként humoros oldaláról ismeri a közönség, Pickering szerepe ilyen értelemben mennyire lesz „Gálvölgyis”? – Nincsenek „Gálvölgyis” szerepek, ilyet nem írtak, az ember magára húz szerepeket, aztán olyan lesz, amilyen. A Pickering egyébként nem egy hálás szerep, hozzá kell tennem, ő egy rezonőr, aki ellenpontozza Higginst. Nem egy szerepálom, amikor az ember elvégzi a főiskolát, nem erről szokott álmodozni, de ha rendezőileg jól ki van találva, akkor működőképes. – A Macskák után most újra láthatja a közönség a Dóm téren, mennyire vonzó egy színész számára a szegedi színpad? – Meg kell mondanom, hogy nagyon befolyásolt, amikor elvállaltam – túl azon, hogy Novák Eszter felkért –, hogy nekem nagyon jó emlékeim voltak a Dóm térről, az előadásokról, Szegedről, az emberekről, az éttermekről. Igaz, az időjárás akkor kegyesebb volt hozzánk. Lassan egy hónapja lakom itt, kezdem megismerni a várost, sok a biciklis, csak azt nem értem, hogy ha olyan szépen fel vannak festve a bicikliutak, miért használják annyian a járdát? Tekintse meg a Szegedi Szabadtéri Játékok Gálvölgyi Jánossal készített interjúját!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
