Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

"Mesés" alakítás a Kisszínházban

"Mesés" alakítás a Kisszínházban

2009. december 12., szombat
"Mesés" alakítás a Kisszínházban
Javában játsszák Az aranyszőrű bárányt a Kisszínházban. A Móra Ferenctől is ismert, a Mátyás-legendáriumhoz tartozó történetet - melyet a népmesék között is megtalálunk - Jékely Zoltán ízes nyelven, versben mondja el, és Sándor János rendezésében láthatjuk. A nézőteret gyerekhangok duruzsolása tölti meg: jöttek megnézni a Mátyás-mesét, látni a hűséges juhászt és a ravasz királyt. Hamar színre lép Burkus király (Flórián Antal), akinek világszép leánya, Kunigunda (Csorba Kata) minden kérőjét a saját mesterségében szégyeníti meg - apja segítségével. Kudarcot vall még Mátyás király világhíres tudósa és bátor vitéze is... Mátyás (Borovics Tamás) búsan várja hű emberei hazatértét, de helyettük a Burkus király maga jön el. Már éppen megegyeznének fogságba esett embereinek kiszabadításában, mikor a ravasz uralkodó tudomást szerez Mátyás aranyszőrű bárányáról, és az azt őrző hűséges Gergő juhászról (Poroszlay Kristóf). Mátyás belemegy a veszélyes játékba: ha a Burkus király meg tudja szerezni a bárányt hű juhászától, akkor fele királyságát is vele követeli. Az igazságos királynak semmi kétsége embere hűségéről, ám elég lesz-e a hűség, ha a szegény juhásznak egy királylány maga kínálja a kezét, és ha meg is áll minden kísértésben, ellent tud-e állni fondorlatnak és erőszaknak... A Burkus király sikerét hiába próbálja megakadályozni Kölönte, a leleményes udvari bolond (Járai Máté) és menyasszonya, Csuporka (Márkus Melinda), végül a ravasz király mégis megkaparintja a bárányt, és elindul Mátyás udvarába, hogy kikérje jussát a fele királyságból... "Ne igyál a kulacsból!" - fakadt ki a nézőtéren a gyereksereg, mikor a juhász meghúzta az altató bort tartalmazó kulacsot. Együtt izgulnak, nevetnek, ujjongnak vagy éppen rosszallóan zúgolódnak a gyerekek az előadáson - ilyen élményt nem minden darab kínál.
A díszletek kifogástalanok (díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa), a zene nagyon kedves és jól eltalált (zene: Kocsár Miklós, zenei vezető: Koczka Ferenc), a színpadi mozgás átgondolt, összehangolt (koreográfus: Topolánszky Attila). Az alakítások zseniálisak: Járai Kölöntéje és Márkus Melinda Csuporkája a darab legkedveltebb figurái, de "mesésen" jól kapjuk vissza Mátyás, Beatrix (Borsos Beáta), a Burkus király és lánya, meg természetesen a hűséges juhász figuráit is. A műfaji megjelölés pedig ne tévesszen meg minket: „Mesejátékról van szó, de ha huszonegyedik századunkra gondolunk, nyugodtan beülhetnek a felnőttek is, és megnézhetik, mert van mit tanulnunk azokról a fogalmakról, amik mára már elvesztek: a hűségről, az igazmondásról, a becsületességről” – mondta el korábban portálunknak Sándor János rendező. „Ezek a legnagyobb hiányok a mai világunkban. E szavakat vagy nem ismerik, vagy megváltozott a tartalmuk. Ma már az igazmondás a ravaszkodással egyenlő. A mese azonban mindig igazat mond” – összegzett a rendező.
Mátyás-mesék Sándor János Szegedi Nemzeti Színház Az aranyszőrű bárány Jékely Zoltán kisszínház
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo