A leghíresebb névnap a Szilvesztereké - miről is szól az ünnep?
Megannyi történelmi személy, szokás és hagyomány kapcsolódik ide. Körbejártuk, miről is szól a szilveszter.
Szilveszter napjának névadó szentje, I. Szilveszter pápa 335-ben ezen a napon hunyt el. Egyházi emlékünnepe ezért került az év utolsó napjára, a leghíresebb névnappá téve azt. De ki is volt ő?
Egyházszervező és hitvédő
Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel a legutolsó keresztényüldözés során is állhatatosan megvallotta Krisztust. A szabad vallásgyakorlás első időszakában olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik az üldözés idején hitvallók voltak. Szilveszter pápasága alatt lendületesen folytatódott az egyházszervezet kiépülése, sor került a liturgikus rend kialakítására is. Ekkor volt az első egyetemes keresztény zsinat, melynek idén ünnepelték XIV. Leó pápa személyes jelenlétében a kisázsiai Niceában az 1700. évfordulóját. Az itt elfogadott hitvallás rögzítette a keresztény hit alapigazságait. Szilveszter pápa jámbor buzgalmának kegyes emléke, hogy legendájában személyesen őt tekintették Nagy Konstantin császár megkeresztelőjének, bár ennek nincs történeti alapja.
A másik Szilveszter pápa
A magyar történelem számon tart egy másik Szilveszter pápát is. Az első ezredfordulón uralkodó II. Szilveszterre mi nem azért emlékezünk, mert az első francia volt a pápák sorában, hanem a magyar hagyomány szerint ő küldött koronát államalapító István királyunknak. Amivel programmutató dátumként, új korszak nyitányát szimbolizálva 1001 január 1-én koronázták királlyá Esztergomban.
Legyen szerencsénk!
Általános kívánalom e napon az újévi jószerencse és bőség megalapozása.
Volt ahol szilveszter éjszakáján megfogdosták a malacok fülét az újévi szerencséhez. A csanádapácaiak úgy tartották, hogy aki ezen a napon legyet fog, a következő esztendőben szerencsés lesz. Tápén keményre főzött köleskása került az asztalra, amit kitolókásának neveztek. Az éjfélt talpon illett megvárni, sőt a fekvőbeteg is felkelt, nehogy az egész esztendőben a betegágyban maradjanak. A régi Mórahalmon kerek tepsiben kerek kalácsot sütöttek, hogy az esztendő ezzel is kerek legyen. Földeákon kenyerek sütöttek, hogy egész kenyérrel forduljanak az újévbe.
Vajon ki lesz a párom?
A lányok szilveszter éjszakáján a kakaskukorékolás irányából is következtethettek a kérőre. Volt ahol közös összejövetel során szita forgatásával igyekeztek kideríteni, merről érkezhet az udvarló. Körbe álltak, hogy a körön belül elég helyet hagyjanak a szita forgatásához, majd egy lány a kör közepére állva megpördítette a szitát nekilódítva valamelyik legénynek.
Ekkor is dívott a gombócfőzés szokása. Vagy papírdarabot tettek a gombócba felírt névvel, vagy kóródarabbal jelölték meg a gombócot, hozzágondolva, hogy kit jelöl, és a tűzhelyen a vízbe rakott gombócok közül amelyik gombócot először a víz felvetette, az lesz a kérő. Érdekes, lényegesen kevesebb olyan népszokást jegyezhettek fel néprajzosaink, melyben a legények tudakolóztak volna jövendőbelijük kilétéről…
Szegedi óévbúcsúztató
Bálint Sándor tette közzé ezt az éjféli tréfás-komoly búcsúztatót, mely még a népi vallásossággal átszőtten mondókaként volt használatos a 19. századi Szegeden.
Dicsértessék a Jézus Krisztus.
A Szűz Máriának szent neve,
Tizenkettőt vert az óra,
Dicsértessék Egek Ura.
Lehunyta a vén a szemét,
Dicsérjük a Jézus nevét.
Tormázzuk be a szemünket,
Hulassuk a könnyeinket.
Gyászoljuk meg halottunkat,
Üssük össze poharunkat!
