Nem pihennek a régi korok kutatói: az elmúlt fél évben kereken egy tucat ásatásban kellett helyt állniuk a Móra Ferenc Múzeum régészeinek, akik a szoros határidők és a feltárandó területek nagysága ellenére az országos átlagot meghaladó módon és mértékben végzik munkájukat - összegzett portálunknak Zombori István megyei múzeumigazgató.
A régészek munkájának komolyságát és nehézségét fémjelzik az olyan ásatások, mint például a nemrégiben lezárult M43-as autóút nyomvonalának feltárása. A május 15-re befejezett feltárásra méltán lehet büszke a múzeum: több mint 40 ezer négyzetméterrel többet ástak a szakemberek, mint amelyre tavaly szerződést kötöttek, hiszen az előkerülő újabb és újabb leletek révén ennyi pluszmunka vált szükségessé.
Sírrablók, a legnagyobb szkíta település és egy 10. századi lovas
Szintén tavaly kezdődött, de idén májusban, határidőre fejeződött be a csongrádi elkerülő autóút nyomvonalának feltárása. Öt helyszínen folyt az ásatás, ahol nagyon értékes bronz- és szarmata kori településeket tártak fel. Elkészült a Csongrád-Felgyő kerékpárút nyomvonalának feltárása is. A kerékpárturizmus révén is gyakorivá váló bicikliutak sokszor európai uniós pályázatokon belül zajlanak, amelyek igen szoros határidőket diktálnak a régészeknek: jelen esetben több km hosszú, 5 méter széles nyomvonalat kellett feltárni.
Béres Mária
és
Balogh Csilla
régészek vezetésével bronzkori urnatemető, szarmatatelep és avar temetőrészlet került elő.
Bár Szegeden a Makkosházi körút és a József Attila sugárút sarkára tervezett gyorsétterem még nem készült el, de a régészek befejezték a munkát.
Fogas Ottó
feltárásában szarmata temetőrészletre bukkantak rendkívül gazdag leletanyaggal. Már a feltárás kimutatta, hogy
a maguk korában sírrablók „látogatták" a sírgödröket
. A Szeviép vállalkozásában a Szeged IV. és Szeged V. homokbánya is feltárásra várt. Az előbbi homokbányában Fogas Ottó vezetésével 17 ezer négyzetméter területen ástak a régészek, és megérte: az Alföld ezen részének eddigi legnagyobb kelta települése tűnt elő ásójuk nyomán. A Szeged V. homokbányában pedig 28 ezer négyzetmétert tárt fel
Paluch Tibor
, itt szarmata és középkori gazdag leletanyag került elő, köztük olyan objektumok találtak, amelyek a régészek számára nagy kincset képviselnek: szemétgödrök, terelőárkok, kutak - ezek az objektumok ugyanis a népesség életmódjáról árulkodnak. Pre-szkíta sírok és egy rendkívül érdekes úgynevezett padmalyos (padkás kialakítású) sír is a régészek szeme elé tárult, illetve egy 10. századi lovas férfisír is előkerült. Nehézséget jelent ugyanakkor a régészek mindennapjaiban az idei záporos-zivataros nyár: a kiásott gödrök ugyanis gyorsan megtelnek esővízzel, és így olykor-olykor több napig is állni kényszerül a munka.
Egy gáztározó és egy gázvezeték
Tavaly szeptemberben fejezték be a régészek a MOL Nyrt. által tervezett Szőreg 1. biztonsági gáztározó kúthelyeinek és a hozzájuk csatlakozó gázvezetékek nyomvonalának területén található régészeti lelőhelyek megelőző feltárását, a munka majd folytatódik, hiszen a vezetéképítés csak a földmunkákkal párhuzamosan végzett régészeti megfigyelés mellett történhet. Őskori, bronzkori, kelta, római kori (szarmata), avar, Árpád- és középkori települések részletei (gödrök, árkok, vermek, kemencék, házak stb.) kerültek elő. Szintén tavaly végezték az OTF Fővállalkozó Zrt. által tervezett, az ukrán-magyar határtól Kecskemét-Városföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték megelőző feltárását. Itt sok más érdekesség mellett Szeged-Kiskundorozsma északi határában, enyhén kiemelkedő magasparton 70, többségükben Árpád-kori településhez tartozó objektumot tártak fel a szakemberek. Az ásatás egyik jelentős lelete egy érme alakú, füles, öntött bronzcsüngő volt, egyik oldalán emberalak, másikon egy ló stilizált alakja vehető ki.
Csak a nagyfeszültség az akadály
Jelenleg folyik a mórahalmi vízmű, az ivóvíz-szennyvíz csatorna helyének feltárása 500 négyzetméteren: egy igen gazdag szarmata település került elő, tárolóvermek, gödrök, árkok, melyeket szintén Paluch Tibor tár föl. Immár harminc éve folytatja
Vályi Katalin
a hajdani Szer mezőváros és a vele szorosan összefüggő kolostor erődítési részeinek feltárását: itt máris szép és gazdag anyaggal büszkélkedhetnek a régészek. Érdekesség például egy igen nagy, a megszokottnál 3-4-szer nagyobb kemence, ami felveti a kérdést, hogy vajon milyen célt szolgált - ez a munka folytatódik tovább a nyáron. Néhány hét múlva Szegeden is tovább folyik a vártemplom feltárása
Horváth Ferenc
és Fogas Ottó vezetésével, amely országosan nagy érdeklődésre tart számot, hiszen egy gyönyörű középkori templomról van szó a város kellős közepén, mely Szeged királyi város meghatározó épülete volt. Sajnos a feltárást lassítja, hogy az ásatási terület úttest felé terjedő részénél már a közművek és egy magasfeszültségű kábel akadályozza a régészek munkáját. Néhány hét múlva kezdődik a makói ipari park helyének régészeti feltárása, az előzetes munkálatok tanúságai szerint itt közép-bronzkori szarmata és Árpád-kori leletanyagra számítanak a régészek - beszélt tervezett és folyamatban levő ásatásaikról
Zombori István.
Hódmezővásárhely határában két munka is zajlik: megelőző feltárást végez
Tóth Katalin
és
Csányi Viktor
, valamint szintén a város határában kezdődik egy ásatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke fog elvégezni - ez egyszerre régészeti ásatás és szakmai gyakorlat a régész hallgatóknak, melyre körülbelül harminc éve volt példa - emelte ki az igazgató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.