Tizenhatodik századi aranydukátot találtak Óföldeák közelében

Bemutatták a szegedi Móra Ferenc Múzeumban kedden azt az I. Rudolf király korából származó aranydukátot, amelyet Bacskai István hivatalos leletfelderítő talált az M43-as autópálya nyomvonalán folyó ásatás során Óföldeák közelében. A ritka pénzérmére egy főként karperecekből álló bronzkincs-együttes darabjainak felkutatása során, a talajfelszín közelében bukkant szakember.

Újszászi Róbert,

a Móra-múzeum pénztörténésze elmondta, hogy az ásatás során előkerült aranydukátot I. Rudolf király - II. Rudolf néven osztrák császár - idejében, 1594-ben verték Prágában. A 21 milliméter átmérőjű érme egyik oldala az uralkodót ábrázolja, másik felén pedig egy kétfejű sas látható. A jelentős értéke miatt főként a nagykereskedelemben használt dukát súlya 3,45 gramm, az arany finomsága 980 ezrelék. A cseh eredetű érme magyarországi előfordulása érthető, hiszen a középkorban és a koraújkorban a pénzek értékét nemesfémtartalmuk határozta meg, így a gazdaság és kereskedelem folyamataitól függően áramoltak az egyes országok között. A helyi kiskereskedelem pénzei az apróbb ezüstveretek voltak, a nagyobb üzletek lebonyolításához ezüst tallérokat vagy aranyakat használtak - fejtette ki a numizmatikus. Bacskai István hivatalos leletfelderítőként a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából vizsgálja át az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti nyomvonalát egy fémdetektorral. Eddigi munkája során talált például szarmata kori bronztárgyakat, s előkerült a földből 74 darab római kori pénzérme is. A fémdetektor a pénzérméket legfeljebb 30 centiméteres mélységig jelzi, a nagyobb tárgyakra azonban akár fél méteres mélységben is rá lehet bukkanni segítségével. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-egy területet többször is át kell vizsgálni, ahogy az ásatás során fokozatosan eltávolítják a talaj felső rétegeit. Ezzel a módszerrel igen jelentős mennyiségű leletet sikerült megmenteni - fogalmazott a szakember.