Az 1848-49-es relikviáink

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára tartott megemlékezések közül az elsőre az újszegedi Rendezvényházban került sor. A Csongrád Megyei Önkormányzat szervezésében megnyílt a vásárhelyi Tornyai János, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Fekete Ház és magánszemélyek gyűjteményéből összeállított, Az 1848-49-es relikviáink című kiállítás, melyet a SZEGEDma.hu munkatársa, Miklós Péter történész-muzeológus és Kertész Péter kulturális tanácsos rendezett.

"A forradalomról és szabadságharcról mindenhol megemlékeznek, hiszen országszerte szinte minden település vagy annak lakója valamilyen formában részt vett a jövőt formáló történelmi eseményekben" - hangsúlyozta megnyitó beszédében

Szakály Sándor

történész. Szegednek ezúttal is kitüntetett szerep jutott, hiszen városunkhoz kötődik

Horváth Mihály

történész, kiváló politikus és neves egyházi személyiség munkássága, valamint a legkitűnőbb honvédparancsnok és katonai vezető,

Damjanich János

tevékenysége. A kiállításon tablók, emléktárgyak, fotók tekinthetők meg abból a korból. A történész kedvencei közé tartozik a honvédeket immár idős korukban megörökítő fotósorozat, amelyen szembetűnő, hogy az egykori harcosok milyen büszkén viselik a mellükre tűzött hadi kitüntetéseket. E fotók meghatározó forrássá válnak, ha a kor emberének életsorsa, életútja iránt érdeklődünk, azt szeretnénk tanulmányozni, behatóbban megismerni. "Miért van az, hogy nálunk jóval szegényebb történelmi múlttal rendelkező kisebb nemzetek fontosabb ünnepeiken vidáman, önfeledten harsogják himnuszukat, nemzeti indulójukat, míg nálunk az emberek némán, többnyire magukba szállva hallgatják azt? Nem mindig volt ez így" - véli Szakály, és hozzáteszi: "E kiállítás is arra hívja fel a figyelmet, legyünk büszkék őseinkre, múltunkra; őrizzük meg elődeink hazafiasságát, haza- és szabadságszeretetét, és adjuk tovább az elkövetkező nemzedékeknek ezeket az örök értékeket. Mert ha nem tesszük, ilyen kiállítások sem lesznek." A megnyitó után a nagyszínpadon tartalmas műsorral mutatkozott be a Cuháré táncegyüttes: "Elkészült már Marosban a vasút" című táncjátékuk a vidékünkön élő nemzetiségek gazdag folklórhagyományát idézte fel. Ezt követően

Marjanucz László

történész, egyetemi docens, Szakály Sándor és

Pelyach István

történészek kerekasztal-beszélgetésen ismertették március 15-e előzményeit, a vér nélkül induló, eleinte békés forradalmat, amikor csupán egy pofon csattant el az orvosi egyetemen, mert a professzor nem óhajtotta elengedi hallgatóit a meghirdetett tüntetésre, a 12 pontot, a pesti reformerek követeléseit, a bécsi udvar zavarodottságát, a forradalom kitörésének körülményeit, egyszóval azokat az eseményeket, amelyekre a mai napig büszkék lehetünk, amelyek döntően meghatározták további történelmünket és méltó módon megünnepeljük.