Lukrécia meggyalázása - végéhez közeleg a Mezzo-fesztivál

A hétfőn záruló Mezzo-operaverseny döntője utolsó előtti, negyedik produkciójának első bemutatójára került sor szerdán a Szegedi Nemzeti Színházban. A bemutató napján a szokott módon egy Reökbeli közönségtalálkozón beszélt a rendező, Telihay Péter az operáról. A beszélgetést Pál Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház I. karmestere vezette.

Bár a darabot komponáló

Benjamin Britten

a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, Magyarországon mégis kevéssé közismert - tudtuk meg a közönségtalálkozón. A Lukrécia meggyalázása című operája az etruszk-római háborúk idején zajlik. A cselekmény viszonylag egyszerű. A háború idején az etruszk hadsereg katonái az egyik éjszaka magukévá teszik az összes római nőt. Az etruszk férfiak hódításának csupán egy asszony tud ellenállni, Lukrécia. Tarquinius etruszk herceg azonban Rómába vágtat, és próbára teszi a fiatal nő hűségét. Álmában lepi meg az asszonyt és megerőszakolja. Lukrécia hazatérő férjének elmondja a történteket, majd önkezével véget vet életének. A történetet az - egy-egy énekesből álló féri és női - kórus fejezi be, azt kérdezve, hogy hogyan történhetett mindez. „Hogy történhetett ez? Hogy lehet, hogy a világ annyira romlott, hogy ennek a nőnek meg kellett halni?" - summázta

Telihay Péter

a darabot. A rendező azt is elmondta, az opera 1946-ban három hét alatt keletkezett, és Britten valószínűleg a háború okozta dühét és fájdalmát írta bele a darabba, melynek zenéje éppezért jellegzetesen „szertelen" - erre a háttérszituációra is igyekezett figyelni rendezésében. A zenekart tizenkét tag alkotja, és Britten zenéje a hangszerek megszólalása révén is szélsőséges tud lenni - tudtuk meg

Pál Tamástól.

Gdanskból jött Lukrécia

Az operát először október 20-án adták elő a gdanski Balti Operában. Telihay Péter a SZEGEDma.hu-nak elmondta, nagyon jónak találja a darabot, és Gdansk városát is nagyon megszerette. „Szenzációs volt a gdanski bemutató. Kilenc nemzet tagjaiból állt össze a produkció. Igaz, nagyon fárasztó egyfolytában két idegen nyelven gondolkodni, viszont ezért nem lehet finomkodni, élesben és világosan kellett fogalmazni. Nagyszerű munka volt" - mesélt a rendező a lengyelországi tapasztalatairól, és azt is hozzátette: a darab énekesei nagyon professzionális színvonalon művelik a szakmájukat, és hozzá vannak szokva ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak egy gondolatmenethez. „A másik, ami még fontosabb ennél, hogy sikerült a szereplőket eggyé kovácsolni. Nagy sikernek értékelem, hogy a végén úgy váltunk el egymástól, hogy egy nagyon jókedvű, jóízű munkában lehetett részünk" - mondta a rendező. Telihay Péter még a közönségtalálkozón utalt arra, hogy a tény, hogy egy versenyről van szó, annyiban befolyásolta, hogy bár darabot csupán nyolc, közel egyenragú szerepeket játszó énekes alakítja, a versenyszerepeket éneklőket igyekezett a szituációnak megfelelően, például a világítással kiemelni. „Minket színházi embereket általában a teljesítménykényszer nem visszahúz, hanem ösztönöz, és az én énekeseim is ilyenek - azért vállalkoztak a versenyre, mert szeretik a kihívásokat, és szeretik megmutatni magukat. Ez a verseny szenzációs ötlet, és mindannyiunk számára nagyon hasznos" - beszélt a Mezzo-operaversenyről a rendező. Négy versenyzőt értékel a zsűri: Tarquinius herceget a lengyel bariton,

Bartek Misiuda

alakítja, Junius római tábornokot a holland, szintén bariton

Wiard Witholt

játssza. Lukréciaként a horvát mezzoszoprán,

Janja Vuleticet

hallhatja a közönség, az egyszemélyes női kórust pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakán tanult kínai szoprán,

Yang Li

személyesíti meg. A darab jövőjéről a rendező elmondta: úgy tűnik, néhányszor fogják még játszani Gdanskban. „Ha véget érnek az előadások, biztosan nagyon fogom sajnálni, mert nagyon szerettem vele dolgozni" - valotta be Telihay Péter. A tavaly novemberben kezdődött megmérettetés döntőjének eredményhirdetését november 17-én tartják a Szegedi Nemzeti Színházban.