Kultúra

Felavatták Baka István költő emléktábláját

Felavatták Baka István költő emléktábláját

2008. július 25., péntek
Felavatták Baka István költő emléktábláját

Fotók: Gémes Sándor

Születésének hatvanadik évfordulóján emléktábla avatásával tisztelgett Szeged városa az 1995-ben elhunyt költő, Baka István emléke előtt. Fritz Mihály csiszolt mészkőlapra illesztett bronz domborművét a Vár utcában, Baka egykori munkahelye, a Kincskereső folyóirat szerkesztőségének, azaz a mai Kass Galériának a falán helyezték el.

Barátok, tisztelők, kor- és pályatársak, rokonok, mesterek és tanítványok: mintegy félszáz emlékező előtt leplezte le az emlékművet

Ilia Mihály

irodalomtörténész, ny. egyetemi docens és

Solymos László

alpolgármester.

Baka István

A költő, műfordító Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte. Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza Szegedre, ahol a Kincskereső munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt. Életművét 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála törte ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.

Ilia Mihály,

Baka István

egykori tanára az ünnepségen arról beszélt, hogy a költő és Szeged város viszonya nem volt mindig felhőtlen, Baka nem mindig a tisztelet hangján szólt Szeged vezetéséről prózai műveiben. A költőnek a Tiszatáj által gondozott

életműkiadása

azonban már egyértelműen szegedi befogadásáról tanúskodik, s a ma felavatott emléktábla is a város tiszteletadását bizonyítja. A Tiszatáj egykori főszerkesztője úgy fogalmazott: a Baka által szerkesztett legendás Kincskereső nemzedékeket nevelt olvasóvá. A gyermekek, fiataloknak szóló folyóirat a Vár utcai szerkesztőségben élte virágkorát a 70-es, 80-as években: a magyar irodalmi élet jelesei mellett világirodalmi nagyságok adták egymásnak a kilincset. Megfordult itt többek között

Hrabal, Kormos István, Tolnai Ottó

, akik Szeged nevét az irodalmi örökségbe is bevésték munkáikkal. A mai írói középnemzedék tagjai közül rengetegen ide hozták első kéziratukat Bakához, akinek életműve Ilia szerint épp olyan szorosan és elválaszthatatlanul összefonódott Szegeddel, mint

Juhász Gyula, József Attila

és

Radnóti Miklós

művészete. A megemlékezésen a pályatárs és barát,

Darvasi László

író

(képünkön)

„Nekem például sok Baka-emléktáblám van már" című irodalmi jegyzetét olvasta fel,

Balog József

színművész, újságíró pedig Baka István „Átutazóként" című költeményét szavalta el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.