Tánc, ami összeköt

Szerdától hétfőig tart a Folk-Híd néven megrendezett nemzetközi néptáncfesztivál szegedi szakasza. A mintegy háromhetes rendezvénynek Pécs, Szeged és Temesvár ad otthont.

A

Szeged táncegyüttes

közel húsz éve szervez nemzetközi tánctalálkozókat, de ez a második év, amikor Folk-Híd nevet viseli a rendezvény. „A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán vetődött fel, hogy a több évtizede tartó pécsi és temesvári kapcsolatainkat össze lehetne kötni egy közös rendezvénnyel - így született a Folk-Híd elnevezés. A név nagyon jól példázza azt, amit ebben a rendezvényben szeretnénk mások számára megmutatni, hogy itt, a déli kulturális övezetben is vannak olyan hagyományteremtő és hagyományőrző értékek, amelyek a ma embere számára is jelentéssel bírnak" - fogalmaz

Gombos András (képünkön)

, a Szeged táncegyüttes művészeti vezetője, aki azt is elárulja: mindkét várossal évtizedek óta tartó barátságban, szakmai és emberi jó kapcsolatban vannak. Pécsen a Pécsi Szabadtéri Játékok igazgatója,

Vidákovics Antal

, Temesváron pedig az ottani kulturális központ, valamint a Szívek Fesztiváljának igazgatója,

Pavel Deheleanu

vált partnerükké - tudjuk meg az együttesvezetőtől.

Szeged mint híd

Mindhárom helyszín - Pécs, Szeged, Temesvár - egyfajta autonómiát kap abban, hogy kiket hív meg a rendezvényére, ugyanakkor fel van ajánlva a lehetőség, hogy mind a három fesztiválnak tagja, résztvevője lehet az, aki ennek a feltételeit tudja vállalni. A szegedi programokra Törökországból, Costa Ricából, Németországból, Finnországból is érkezett táncegyüttes, Romániából pedig a temesvári csoport vesz részt a programon. Minden előadás után van arra lehetőség, hogy egy közös táncház keretében egymást tanítsák a csoportok. „A Szeged táncegyüttes mind a pécsi, mind a temesvári programnak részese, nem csak társszervezője, tehát mi vagyunk itt a híd, amely összeköti a rendezvényeket is..." - mondja Gombos András. Az 1955-ben alakult, mára mintegy kilencszáz tagot számláló Szeged táncegyüttes kezdettől fogva a Kárpát-medencei, magyar és nemzetiségi kultúra megőrzésére törekszik, ezért óriási, szinte kimeríthetetlen kincsestárból gazdálkodik - fogalmaz az együttes vezetője. Az idei programban marossárpataki, kalotaszegi táncok, mezőföldi táncok, tolnai üveges, szilágysági táncok, eszközös táncok szerepelnek.

Nem csak tánc

Gombos András elárulja: az 1800-as évek óta egy jól látható szinuszgörbét ír le a néptánc iránti érdeklődés. A harmincas évek gyöngyösbokrétás mozgalmában nagyon fölerősödött, aztán az ötvenes években, egészen más indíttatásból, a népi együttesek miatt megint felfelé ívelt a néptánc karrierje. A hetvenes években a táncházmozgalom, most pedig a művészeti iskolák azok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy minél több érdeklődő tanulhasson néptáncot. „Fontos, hogy minél kisebb korban ismertessük meg a gyerekeket a kultúrájukkal. Mert itt nem csak táncról van szó. Itt identitástudatról van szó, a nyelvről, a viseletről, énekről, szokásokról is szól a mi tevékenységünk, és a legfontosabb: közösségi élményt szerezni. Napjainkban ez egyre nehezebb, és erre az egyik nagyon jó alkalom a néptánc" - hangsúlyozza az együttesvezető. Pénteken a

Táncolj velünk, Szeged

program keretében az utca emberét is megszólította a néptánc, mikor egy közös táncos együttlétre invitáltak mindenkit. „Szavak nélkül a zene, egymás kezének fogása a mai világban különösen sokat tud adni. Nem is csak maga a tánc, hanem az együttlét maga is lényeges" - véli Gombos András. A hétfő esti záróműsor után utaznak tovább a táncosok Temesvárra. S mi a rendezvény legfontosabb üzenete Gombos András szerint? „Talán az, hogy táncoljunk együtt. Ez a legfontosabb."