A világ változott meg, nem Orbán Viktor

Eddig magyar miniszterelnököt ilyen hosszan és mélyen globális politikáról nem hallottunk még beszélni – nyilatkozta Orbán Balázs az Indexnek. A miniszterelnök politikai igazgatója az MCC Feszten arról is beszélt a lapnak, hogy a jobboldal érti a körülöttünk lévő világot, és nagyon jól ismeri a magyar sajátosságokat, ez pedig lényegi különbség az ellenzékkel szemben.

A kormány álláspontja szerint az előttünk álló két évtized legfontosabb kérdése a két nagyhatalom közötti rivalizálás, amely egyfajta civilizációs háborúként is felfogható. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy véli, a kérdés az, hogy erre Európa – és azon belül Magyarország – hogyan reagál. Ideális állapotnak a békés együttélést tekinti, továbbá kitért arra, hogy a világkereskedelem szintén keletről nyugatra tolódik, ami Magyarország számára kedvező, hiszen „szeretnénk keleti és nyugati tőkét is látni”.

Az Index azon felvetésére, hogy ebben a megközelítésben a kormány álláspontja szerint Samuel P. Huntington politológusnak igaza volt-e, és a jövőt valóban a civilizációs háborúk dönthetik el, Orbán Balázs leszögezte:

Abban az értelemben igaza volt, hogy Francis Fukuyama filozófus tévedett. Tehát nem egyetlen típusú politikai felfogás uralja majd az egész világot, hanem különböző elképzelések versenyeznek majd egymással, melyek civilizációs alapon rendeződnek el. Huntington kettőnél több civilizációt látott, ám most úgy tűnik, hogy két naprendszer következik. Ezt a magyar kormány adottságként fogadja el."

Az Index rákérdezett arra is, hogy nem lenne-e kifizetődőbb válasz ebben a helyzetben, ha egyértelműen letenné Magyarország a voksát a nyugati civilizáció mellett, hogy ezzel egy egységesebb és erősebb lenne Európa jöjjön létre. Orbán Balázs szerint

teljesen logikus lenne, ha Európában konszenzus alakulna ki arról, hogy önálló hatalmi pólusként kell eljárnia, amely a nagyvadak között képes betölteni a szerepét. A probléma a kontinensünk megosztottsága. Brüsszelben úgy gondolják, hogy nekünk csatlósként kell viselkednünk, Amerika alárendeltjeként. Ezzel Európa jelentéktelenné válna, Magyarország perifériára szorulna”.

Kiemelte, ha az ország tényezőit – történelmét, geopolitikai és gazdasági szerkezetét – figyelembe vesszük, akkor minden arra predesztinálja, hogy nyitott és exportorientált legyen. Hozzátette: a kormány külpolitikájának kulcspontja a nemzeti érdekeken alapuló politizálás. Szerinte a nyugati értékek eróziója miatt az ezen alapuló külpolitika Európában nehezebbé vált, de „ha letérnénk erről az útról, az kudarc lenne”.

Orbán Balázs kitért arra is, a baloldal feladta a népi, nemzeti gyökereit, és átsodródott a globális, liberális oldalra. Ez utóbbi tudást nem épít, és a hazai politikai életbe egyfajta nyugati ideológiát próbál integrálni, amely azonban nem illeszkedik a magyar emberek gondolkodásába.

Egy magyar politikusnak nem lehet az a feladata, hogy a jegesmedvék – legyenek bármilyen aranyos állatok – megvédése mellett kardoskodjon. Ki fogja óvni a búbos bankákat vagy más, a Kárpát-medencében őshonos állatokat, ha nem mi? A jobboldal érti a környezetet, a kontextust, ugyanakkor mindig figyelembe veszi a magyar sajátosságot és annak irányát. Ha az MCC Feszten körbenézek, akkor azt látom, ez a munka a jobboldalon nemcsak elkezdődött, hanem szervesült is."

Hangsúlyozta annak fontosságát is, amit Orbán Viktor a hatalom természetéről Tusványoson elmondott. A miniszterelnök saját definíciója szerint a hatalom a közös cselekvés képessége. Ennek a közös cselekvésnek az egyik látható sikere pedig éppen az MCC Feszt.

Borítókép: MTI/Katona Tibor