32 éve vonultak ki a szovjetek Magyarországról

„A mai napon Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeljük. 1944. március 19-e óta most mondhatjuk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Van okunk az ünneplésre, van okunk a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van okunk arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének, és mindazoknak az erőknek - határainkon kívül is -, amelyeknek részük volt a mai ünnep eljövetelében” - olvasható a Délmagyarország 1991-es kiadványában, az akkori magyar kormány nyilatkozata.

A második világháború óta Magyarországon állomásozó szovjet csapatok 32 éve, 1991 június 19-én hagyták el hazánkat. A tárgyalások már 1989. április 25-én kezdődtek meg, ekkor indult haza Kiskunhalasról a szovjet 13. harckocsi-gárdaosztály. Ez annak volt köszönhető, hogy néhány hónappal korábban, március elején Németh Miklós miniszterelnök és Gorbacsov titokban tárgyalt Moszkvában a teljes kivonásról, amelyet egy részleges csapatkivonás előzött meg.

Ezt követően, május 28-ig a veszprémi harckocsi-gárdaosztály, a debreceni és sárbogárdi helyőrséget is kivonták Magyarországról, amely keretében mintegy tízezer szovjet katona és háromszáz harckocsi távozott.

A teljes kivonulásról azonban elhúzódtak a tárgyalások, a hivatalos egyezséget csak 1990. március 10-én írta alá az akkori magyar és szovjet külügyminiszter, Horn Gyula és Eduard Sevarnadze. Az egyezményt két nappal később el is kezdték végrehajtani Hajmáskéren, azonban a százezer szovjet állampolgár (közel fele katona, fele civil) kivonulására még több mint egy évet kellett várni.

„Nem akármilyen ünnepségre tartunk a dorozsmai vasútállomásra: elhagyják Szegedet a szovjet csapatok. Korán érkezünk, még próbálja a díszmenetet a zenekar s a díszszázad, de az első pillantásra látszik, begyakorolták a tudnivalókat. Láthatóan adnak a külsőségekre; olyan, mintha ők ünnepelnének, holott, ez igazából nekünk ünnep.”

- írta a Délmagyarország tudósítója az 1991. február 13-i kivonulásról.