A szegedi lakások 30%-át befektetési céllal vásárolják

Tizennyolc vidéki vármegyeszékhelyből tíz településen haladta meg az éves, országos, 27%-os arányt a befektetői aktivitás 2022-ben. A keleti országrész kedvence a befektetők számára a nagy beruházásai miatt Debrecen, de kiemelten keresettek voltak még a keleti egyetemvárosok is - Szeged lemaradt más egyetemmel rendelkező városoktól, de országos átlag felett teljesített. A nyugati régióban Kaposvár ingatlanpiaca vonzotta a legtöbb befektetőt.

Annak ellenére, hogy a 2022-ben történt gazdasági és politikai események hatására az ingatlanpiaci tranzakciószámok az elmúlt év második negyedévétől kezdve fokozatos enyhülést mutattak a globális ingatlanpiacon, a befektetők lendülete változatlanul kitartott az év során.

Az országos lefedettségű ingatlanközvetítő hálózat adatai alapján a vevői motivációt a hazánkban zárult eladások 27%-ban a befektetési szándék adta a tavalyi évben, a vidéki területeket külön vizsgálva az éves átlag 23,5% volt. 2023 eddigi eladásai alapján szinte azonos, 23%-os volt a fővároson kívüli befektetői aktivitás.”

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vidéki vármegyeszékhelyeken tapasztalt befektetői kedv a települések több mint felénél haladta meg az országos átlagot, két település esetében pedig éppen az átlaggal megegyező, tehát 27%-os volt a nem saját célra vásárlók aránya az éves tranzakciók között.

A keleti országrész befektetők által kedvelt vármegyeszékhelyei közé tartozik Debrecen, ahol a 2022 során köttetett adásvételek 46%-a nem saját célú vásárlás volt a Duna House értékesítési adatai szerint

A nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett nem meglepő, hogy kiugró a befektetői motivációjú vásárlások aránya azokban a városokban, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac.”

- árulta el a szakértő. Lapunk megkeresésére részletezték azt is

Szegeden országos átlag felett, 30%-os arányban szerződtek a vevők befektetési céllal, azonban ez megegyezik Kecskeméttel, Pécsen ez az arány már 34%, míg Békéscsabán 38%.

A keleti régió egyetemvárosai között nem maradhat el Miskolc és Nyíregyháza sem, mindkettő település az éves, országos átlaggal megegyező, 27%-os befektetői aránnyal büszkélkedhet.

A nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40% feletti, Zalaegerszeg, Tatabánya és Szombathely tekintetében 30%-ot meghaladó arányban vásároltak ingatlanokat befektetési szándékkal, Győrben 29%-os többségben voltak a befektetők az év során.

A magas befektetői aránnyal rendelkező vármegyeszékhelyek közül a befektetői céllal köttetett adásvételek adatait vizsgálva Debrecenben kértek az eladók a legtöbbet, közel 740 ezer forintot négyzetméterenként a lakásokért, az átlagos ingatlanbefektetésre fordított összeg közel 40 millió forint, az átlagos ingatlanméret pedig 53 négyzetméter volt a Cívisvárosban tavaly. A legkedvezőbb négyzetméterárakkal a békéscsabai befektetők találkozhattak, itt 260 ezer forint is elég volt egy négyzetméterre, és átlagosan 16 millió forintból vásárolhattak 60 négyzetméter alapterületű ingatlanokat. Befektetésként vásárolt ingatlanért a legtöbbet, átlagosan 48,2 millió forintot Tatabányán adtak, itt jellemzően közel 80 négyzetméteres ingatlanokba fektettek 2022-ben.

Szegeden átlagosan 546 ezer forintos négyzetméteráron vásároltak befektetési céllal 57 négyzetméteres lakásokat, amelyek végösszege 30,8 milliós átlagot ért el.

Benedikt Károly azt is hozzátette, hogy azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett akár vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni, hiszen a befektetési, jellemzően kiadásra szánt ingatlanokért a fővárosi, 51,8 millió forintos éves átlagárnál több mint 30 millióval kevesebből, átlagosan 26,1 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni tavaly.