Dr. Gruber László: a homoszexualitás és a pedofília között lehet valamilyen kapcsolat

Az Egyetem TV-n Tikvicki Dóra, dr. Gruber László plébánost kérdezte többek között a pedofíliáról.

A plébános kiemelte, hogy a katolikus egyház szexuál teológiájának alappillérei szerint egy kapcsolat felnőtt férfi és nő között jöhet létre, kölcsönös önátadás, örömszerzés és az élet továbbadása céljából, ezekbe pedig súlyosan ütközik a pedofília.

Dr. Gruber László részletezte is, egy effajta pedofil kapcsolatnál természetesen nem beszélhetünk a termékenységről, illetve „a kölcsönös örömszerzést is valószínűleg ki kell zárni.”

Ha pedig homoszexuális természetű ez a kapcsolódás, akkor meg szintén ütközik a nemek különbözőségével való dolog.

sorolta.

A plébános felhívta rá a figyelmet, ezek alapján is igazolható, hogy a pedofilizmusnak bármely fajta megnyilvánulása nem igazolható erkölcsileg, még akkor sem, ha esetleg jogi mentséget élvez.

Példaként hozta Hollandiát, ahol a holland pedofilok pártja évek óta javasolja a beleegyezési korhatár 12 évre csökkentését.

Hozzátette: Nyugat-Európában hiába vannak lazítások e téren, „de hát érezzük azt, hogy ez nem normális dolog.”

Kiemelte, az egyház évek óta folyamatosan egyre súlyosabb intézkedéseket vezet be a pedofilok ellen és "őrült márhaságnak" nevezte, hogy a papok pedofilok lennének. Mint ismertette: a föltárt pedofil ügyek 99,7 százalékát nem egyházi személy követték el.

A katolikus egyház ügyeiről pedig elmondta, az esetek túlnyomó többségében fiúkkal történtek az abúzusok, tehát

nem a cölibátus meg a pedofília, sokkal inkább a homoszexualitás és a pedofília között lehet valamilyen kapcsolat"

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy minden azonos neműhöz vonzódó egyén pedofil lenne, „de azt mondja a szakirodalom, van három olyan személyiségjegy, ami fokozottan erre késztető. A nárcisztikus személyiségjegy, a visszaélésre való hajlam, illetve a kényszeresség. Akiben ez a három személyiség megvan, és ráadásul homoszexuális személy, hát sajnos majdnem borítékolható, hogyha az ilyen embert engedik pappá szentelődni, ott nagy gondok történhetnek.”

Felidézte, hogy éppen ebből fakad a 2002-es vatikáni rendelet, amely értelmében a homoszexuális hajlamú személyek, vagy ilyen kultúrát nyíltan támogatók, illetve ilyenben akár cselekedetileg korábban már részt vett személyek nem vehetők fel papneveldébe és szerzetes közösségbe.

Miért? Mert az ő felvételük a későbbiek során súlyos kockázati tényezőt jelent (...) olyan fokú kockázatot hordoznak magukban az ilyen személyek, hogy az egyház okulva korábbi, súlyos tapasztalataiból ezt nem kockáztathatja meg."