Honvédelmi miniszter: Ukrajna nem tud dönteni saját sorsáról, mások rendelkeznek róla

Toborzókampányt indított a Magyar Honvédség, a miniszter leszögezte: a kaszárnya kapuja nyitva, várják a fiatalokat, ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem hozzák vissza a sorkatonaságot. Szalay-Bobrovniczky Kristófot az orosz–ukrán háború, a beszerzések és a védelmi ipar mellett a nagy visszhangot kiváltó fiatalításról is megkérdezte az Index, amiről azt állítja, hogy ez a magyar haderő, sőt, „mindannyiunk, valamennyi magyar érdeke”.

A honvédelmi miniszer egy elhúzódó háborúra számít Ukrajnában, szerinte a Nyugat mindenkit bele akar préselni a háborúba, és ma Európában már ott tartunk, hogy szinte elfogyott a béketábor és mindenki háborúra készül, kivéve a magyarokat. Kiemelte, Magyarország álláspontja a kezdetek óta világos: azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség, hiszen életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.

Európában – a Vatikán mellett – ezzel az állásponttal sajnos egyedül vagyunk.

hangsúlyozta

Kiemelte, az elmúlt egy év eseményei abba az irányba mutatnak, hogy az eszkalációs veszély folyamatosan növekszik. A Nyugat eldöntötte, hogy nem lokalizálja, hanem általános érvényűvé emeli a konfliktust. "Van a történelem jó és rossz oldala, állást kell foglalni – ezt mondták az elején. Most már ott tartunk, hogy részt kell venni, be kell szállni a szankciók megszavazásával, majd pénzzel, aztán csak védekezésre alkalmas eszközökkel, majd most már azt látjuk, hogy Leopard harckocsikat küldenek, és jönnek a vadászrepülők is, és ha így megy tovább, katonák is kellenek majd, ha elfogy az ukrán emberanyag. Ez is egyfajta eszkaláció, és a végén ott találja majd magát Európa a háború közepén" - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Rámutatott, hogy a tűzszünet a harcok azonnali leállása, az életek mentése miatt fontos. A béketárgyalások azonban már a háborús felek kompetenciája. Hozzátette: "Miközben a békepártiságunkat a hazai ellenzék és a nemzetközi közvélemény jelentős része előszeretettel hívja – legjobb esetben is – különutas politikának, azt már jóval kevesebben ismerik fel nyilvánosan, hogy a stratégiai célok tekintetében egy irányba tekintünk. A cél az, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. Ez mindannyiunk érdeke, ennek elérésére azonban más-más eszközöket választunk. Mi a tárgyalást látjuk kézenfekvőnek."

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, a magyar kormány azért hangoztatta többször is a Washington-Moszkva tárgyalást, mert

"Ukrajna nem tud dönteni saját sorsáról, mások rendelkeznek róla. Az Amerikai Egyesült Államok döntése nélkül nem lesz béke – ezt ma már mindenki tudja. Ezt elmondtuk már hónapokkal ezelőtt is, csak akkor még erről nem lehetett beszélni, ezért az igazságot kitalációnak bélyegezték azok, akik ma büszkén vállalják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a Nyugat, a „szabad világ” támogatása nélkül Ukrajna már rég elvesztette volna ezt a háborút" - fejtette ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az interjújában többek között arról beszélt, hogy

• elhúzódó háborúra számít,
• nem fogunk fegyvert szállítani Ukrajnának,
• folytatják a magyar haderő megújítását,
• a katonai függetlenség és a nemzetgazdaság szempontjából is fontos a hadiipar újjáépítése,
• a fiatalítás következtében emelkedik azok száma fontos beosztásokban, akik részt vettek NATO-missziókban és a szövetség képzésein, vagy szolgáltak NATO-parancsnokságon,
• egyéni elbírálás alapján zajlik a fiatalítás, sokan vannak, akik 45 év felett, 25 év szolgálati viszony után is maradhatnak,
• egy fiatalokat magához vonzó, harcképes, gyors reagálású, high-tech haderő kiépítése a cél.

A teljes interjút itt olvashatja el.