Novák Katalin: Magyarnak lenni döntés is

Magyarnak lenni döntés is - jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton Sátoraljaújhelyen.

Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. A magyar az magyar s pont.

Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani - fogalmazott. Az államfő azt mondta, jó lenne, ha egyre több fiatal mondana igent a közös életre, egyre többen mernének házasságot kötni, családot alapítani. Ez így is van, hiszen ma már kétszer annyian kötnek házasságot Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt - tette hozzá.

"Szeretném, ha így lenne a magyarsággal is, nem csak a házasságkötéssel. Szeretném, ha egyre több fiatal merne igent mondani a magyarságra"

- közölte Novák Katalin.

Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy egyre többen legyenek, akik akarnak magyarok lenni, ehhez pedig bátorság kell. Felidézte, hogy ezt a bátorságot látta Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, Magyarlapádon a templomszentelésnél és a Magyarvalkón meglátogatott fiatal lelkész házaspárnál.

Arra a kérdésre, hogy mi a dolgunk, hogyan tudjuk megőrizni a magyarságunkat, azt válaszolhatjuk: ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk - mondta. Erről szól a szentendrei Skanzen új, Erdélyt bemutató tájegysége is, a gyarapításról, és megőrzésről. És erről a feladatról, bátorságról, gyarapításról, ismeretről szól a Rákóczi Szövetség három évtizede végzett szolgálata is, amelynek részeként a szövetség nem feledi el, hogy ezekből a találkozásokból lehet a valódi gyarapodás - jegyezte meg.

"A dolgunk nem más, mint ismerni, őrizni, gyarapítani"

- nyomatékosította Novák Katalin, hozzátéve: ebben segít az, ha sokat találkozunk, hiszen minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük és meg is értjük egymást. Ha pedig mi, magyarok közelebb jutunk egymás megértéséhez, akkor mások is jobban értenek minket - mondta, jelezve, ezért járt a közelmúltban Varsóban, Berlinben, és ezért utazik Prágába és Bukarestbe is; "segíteni abban, hogy a magyarokat értsék és megértsék".

Kiemelte: ma ünnep van, a nemzetünk gazdagságát ünnepeljük, de ezt beárnyékolja a szomszédunkban dúló háború. Az ott élő magyarok is veszélyben vannak, és ez ránk is többletfelelősséget ró. Ezért is kell segítenünk, erőt adnunk, mindent megtenni azért, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában is.

A rendezvényen részt vevő Kárpát-medencei fiatalokhoz szólva a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a feladatunk megőrizni az elmúlt évszázad zivataraiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Idén 100 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.

A Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává kinyilvánítva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság”. A Hazám, hazám című dal és a hozzá készült videóklip arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot, mégis egyek vagyunk.  ÖSZZETARTOZUNK.