A kispadról a hírnév felé: a makói mérnök világkarrierje

1905. december 11-e jeles nap egy huszonéves ifjú, Galamb József életében. A híres amerikai Ford Motor Company alkalmazottja lesz. Műszaki rajzolóként bizonyíthat. Noha ez az autótervezésben csak a kispad, de mégis, az első fok a ranglétrán.

Az „új fiú” nem kezdő, mérnöki oklevéllel a zsebében érkezett, meg sokféle műszaki gyakorlattal. Hároméves európai vándorútján megfordult több városban – nem, mert vándormadár lett volna: egyszerűen csak érdeklődő, mindent látni akaró ifjú. Munka, ismeretszerzés Drezda, Hamburg, Berlin, Bréma gépműhelyeiben – és hosszú még az út a detroiti Ford gyárig.

Önbizalomból jeles

Frankfurtban bekopog az Adler automobil társaság egyik főnökéhez, hogy márpedig ott szeretne dolgozni. Elképzeltük? Utcáról egyenest az autóiparba… merész! A kérdésre, hogy legutóbb mivel foglalkozott, őszintén válaszol: hajógyári munkás volt. Na, arra aztán végképp nincs szükség egy autógyárban! De a cégvezető látja az elszántságot, gondol egyet, s fölveszi. Hamarosan rájön, hogy igen tehetséges motor-összeszerelőt sikerült találnia. Pár hónap után mégis nagyot csalódik: a fiút hajtja az álma, hogy autókonstruktőr lesz, és hiszi, ehhez látnia kell a jövő járműcsodáit az Egyesült Államokban, St. Louisban, az automobil világkiállításon. Így hát útra kel.

24 tantárgy, kitűnővel

De honnét is indult? Gyermekkora Makón telik. Földműves édesapja látja fogékonyságát, és mindent megtesz a taníttatásáért. Az elemi iskolát s a gimnázium négy évét Makón végzi. Aztán irány Szeged, a színvonalas Fa- és Fémipari Szakiskola – a Déri elődje – diákja lesz. Ott álmodozik a jövendő hivatásáról. Tanárai a geometriai rajzaiban rendkívüli kifejezőkészséget fedeznek fel, általában is igen tehetségesnek ítélik. Így természetes, hogy az iskola ajánlásával egyenes út vezet a Bánki Donát Gépészmérnöki kar elődintézményébe, a Felsőipariskola padjába.

A gépész szakosztályon az évek alatt huszonnégy tárgyat vesz föl. Kivétel nélkül valamennyit jelessel abszolválja. Mérnöki oklevele után is tanul, így lokomobilok és gőzkazánok vizsgázott kezelője lesz, de képesítést szerez a kovács, harangöntő, bronzműves, lakatos, rézöntő, sőt, még a kútfúró szakmából is. Sokoldalú érdeklődése okán az Automobil Rt. ösztöndíjat ajánl fel neki, így németországi tanulmányútra indul. De, mint láttuk, az is csak átszálló lesz, majd irány Amerika. Mielőtt útnak indul, azért még végigjár néhány holland és belga gyárat. Csak hogy tanuljon.

Bádog Böske, a legbecsesebb

Közel már az autók világa! De addig is akad még kitérő: dobozgyári munka, meg falburkolat tervezés, hisz’ meg kell élni, amíg az álomból kereső foglalkozás lesz. Végül eljön annak az ideje is, nem kisebb cégnél, mint az autóipar arisztokratái, a világhírű Ford család gyárában. A példátlan karrierút eleje a műszaki rajzasztalnál van, a tetőzése pedig a nemzetközi hírnév. Nem csoda: Galamb József kivételes tehetsége már a vázlatrajzaiból is kiviláglik, és Henry Ford hamarosan tervezővé minősíti. Első munkája az N-modell hűtőrendszerének megújítása. A villámrajt után jöttek az új címek-rangok: főkonstruktőr, majd főmérnök, végül igazgató. Pályafutása során tervez teherautót, megalkotja a Fordson-traktort, foglalkozik repülőgépmotorok és tengeralattjáró-kereső fejlesztésével, pályamunkásvagon-tervezéssel. Sokoldalúsága közismert, de fő műve és büszkesége a Ford T-modell. Vezető tervezőként magyar és amerikai társaival viszi világhírnévre, és beleépíti a még soha nem látott kivételes találmányait, mint például a bolygóműves sebességváltó. Az első pillanattól hatalmas népszerűségnek örvend az autó, nem véletlen, hogy rögtön becenevet is kap: Tin Lizzy, vagyis Bádog Böske. Az első népautó lesz a világon. Húsz évig gyártják, 15 millió készült belőle, és még napjainkban is mintegy 100 ezer működőképes példányát tartják nyilván.

A XIX. század utolsó harmadában egy kis detroiti vagongyárból megszületett hatalmas Ford Műveknek ma több mint száztíz ezer dolgozója van. És a cég élteti a legendát, melynek egyik megtestesítője a magyar zseni, a makói nincstelenségből tehetségével a világhírnévig jutott mérnök, Galamb József.