Jogállamot csak az alaptörvény és a jogszabályok betartásával lehet építeni

- A Magyar Jogászgyűlés hitet tesz a jogállamiság mellett azzal, hogy jogállamot csak jogállami módon - az alaptörvény és a jogszabályok maradéktalan betartásával - lehet építeni - közölte Bánáti János, a Magyar Jogászgyűlés elnöke és Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az MTI-hez szombaton eljuttatott közös közleményében.

Azt írták: az alaptörvény elfogadását követő tizedik évben megtartott Magyar Jogászgyűlés áttekintette az elmúlt évtized jogi relevanciával bíró változásait. Hangsúlyozták: a korábbi ideiglenes alkotmány helyébe

a vonatkozó szabályok betartásával az ország közjogi hagyományait megőrző és a jövő generációért felelősséget vállaló alaptörvényt fogadtak el.

Magyarország alkotmányos önazonosságát és lényegi állami funkcióit megőrizve vesz részt az európai országok együttműködésének rendszerében - emelték ki. Hozzátették: az alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság.

A magyar jogrendszer elmúlt tíz évben történt megújulását s a jogászképzés színvonalának erősítését üdvözölve azt írták: a hivatásrendek és a tudomány képviselőinek bevonásával korszerű anyagi és eljárásjogi kódexek jöttek létre, új törvények és az alapjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok készültek, amelyek gyakorlati érvényesülését is áttekintette a Magyar Jogászgyűlés. Úgy fogalmaztak: a magyar jogásztársadalom képviselői mindenkor céljuknak tekintik az igazságszolgáltatásba, annak szereplőibe és valamennyi jogászi hivatásba vetett közbizalom megtartását, megerősítését.

Meghatározónak tekintik, hogy a legfontosabb jogszabályok előkészítése során a jogászi hivatásrendek időben mondhassák el véleményüket, a jogszabályok hatályba lépésére megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, és a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata során is meghallgassák véleményüket.

Magyarország alkotmányos, társadalmi stabilitásának és az ország versenyképességének záloga a színvonalas jogalkotás és jogalkalmazás. A jogrendszer iránti közbizalom alapja az alaptörvény és az ezen nyugvó jogrendszer stabilitása - írták.

A vitát a demokratikus jogállam és közvélemény alkotóelemének nevezve hozzátették: a tapasztalatok alapján az eljövendő kihívásokra adott válaszoknak is a lehető legszélesebb egyetértésen kell alapulniuk, ezért törekedni kell a párbeszédre, a kompromisszum- és konszenzuskeresésre.