Nursiai Benedek és a méregpohár: egy ókori hitszónok életcsodája

Kereszt, könyv, eke: három szimbolikus tárgy. Megjelenik bennük a benedeki életeszmény – a hit, a tudás és a szorgalom hármassága. Ez a Nursiából indult szerzetes életvezetés-mintájának, később megalkotott Regulájának lényege. És ez válik az európai szerzetesség korai időszakának tantételévé, amelyet aztán tanítványai szétsugároznak a kontinensen.

Benedek Itália szülötte. Az V. évszázad utolsó ötödében ért ifjúvá, majd a VI. század nevelte tudóssá, és szolgált 543. március 21-éig. Hogy egyáltalán szolgálhatott ennyi ideig, abban szerepe volt egy merényletkísérletnek, amelyet legenda örökít meg: A már nevet szerzett pátert Vicovaro sziklakolostorának lakói meghívják apátjuknak. Elfogadja az invitálást. Ám hamarosan kiderül: állhatatossága nem mindenkinek tetsző, az általa megkövetelt szigorú regulát nem fogadja el minegyik szerzetes. Többen arra szövetkeznek, hogy megmérgezik. Életét csak a csodás jelenség menti meg: amikor keresztével megáldja a méreggel teli kelyhet, a méregpohár megpattan és darabjaira hullik. A Vicovaro-közösség apát nélkül marad…

A Rómában nagy tudással fölvértezett és példaszerű életet felmutató Benedeket hamarosan szentként kezdik tisztelni az emberek. Hitének erejét fölismerve a remeteéletet választja. Az Anio folyó mellett egy barlangba húzódik, szigorú aszkézis szerint él. Egy napon az arra vetődött pap ráébreszti: elhivatottsága az emberek közötti szolgálatra szólítja. Így is tesz, tanítványokat gyűjt maga köré, kolostorokat alapít. Meggyökerezik benne az „új szerzetesség” gondolata, az apátság eszménye. Cassinum hegyére megy, ott Róma és Nápoly között félúton, az ötszáz méter magas hegyen vár áll, benne pogány templom. Tanítványaival ledönti a bálványoltárt, köveiből és az ősi falak maradványaiból monostort építenek. Megalapítja Monte Cassino apátságát.

A bencés rend központja, és az európai művelődés megalapozásának legfontosabb bázisa lesz ez. A Krisztus utáni 529. évet írták… A bencés kultúrmisszió ősatyját, az 1220-ban a szentek sorában emelt Benedeket a nyugati szellemiség kialakításában szerzett érdemeiért a múlt század kiemelkedő egyházvezetője, VI. Pál pápa Európa fővédőszentjévé nyilvánította.