Emberrablás és zsarolás a déli határnál – így működnek a csempészmaffiák
Egyre riasztóbb képet festenek a Magyarország déli határánál tapasztalható embercsempészeti jelenségekről: a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint a nyugat-balkáni útvonalon tevékenykedő bűnszervezetek nem csupán illegális határátlépéseket szerveznek, hanem rendszeresen élnek visszaélésekkel, emberrablással és zsarolással is.
A szerb–magyar határ térségében működő csempészbandák gyakran saját áldozataikat, azaz az általuk Európába juttatni ígért migránsokat is kizsákmányolják. A civil szervezetekhez és kutatókhoz eljutott beszámolók szerint a bűnözők elrabolják a migránsokat, magánlakásokban vagy házakban tartják fogva őket, és csak több ezer eurós váltságdíj megfizetése után engedik el őket.
Egy 36 éves pakisztáni férfi például 3500 eurót – mintegy 1,4 millió forintot – fizettetett ki kiszabadulásáért.
Az egyik legismertebb, különösen erőszakos módszereiről hírhedt csoport a BWK nevű banda, amely boszniai központtal működik, afgán vezetés alatt. Tagjai gyakran megverik, megkötözik és pszichés nyomás alá helyezik az áldozatokat, hogy elérjék: megadják családtagjaik elérhetőségét, akiktől pénzt zsarolnak ki. A váltságdíjak főként törökországi, hollandiai vagy svájci bankszámlákra érkeznek.
Egy alkalommal 70 ezer eurót (több mint 28 millió forintot) is találtak a hatóságok egy ilyen számlán.
A bűnszervezetek működése nemcsak a migránsokat, hanem a határ menti magyar települések lakóit is veszélyezteti. A szakértők szerint csak a szerb hatóságok folyamatos, erőteljes jelenléte, valamint a nemzetközi együttműködés jelenthet hathatós megoldást a csempészhálózatok felszámolására. A magyar határvédelem – különösen a 155 kilométer hosszú műszaki határzár – hatékony védelmet nyújt, de a bűnözés egyre kifinomultabb és agresszívebb módszerei újabb kihívások elé állítják a térség biztonságáért felelős szerveket.
