Elkezdődött a nagyböjt

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel ésböjttel készülnek húsvét ünnepére - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Nagyböjtlatin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget.

Hozzátették: aböjta Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

Aböjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamu fejre szórása vagy a tartózkodás az ételtől, italtól. Aböjtcélja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikaiböjtbelső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.

Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyománböjtöltek az első keresztények például a keresztény elöljárók kiválasztásakor. Ennek "üzenete, hogy aböjtés az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására".

Aböjta IV. századra már általánossá vált a keresztény világban.Böjttel készültek a keresztségre, a nyilvános bűnösök nagycsütörtöki feloldozására és húsvét ünnepére.

Nagyböjta VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekintiböjti napnak - húsvétvasárnapig éppen negyven aböjti napok száma.

A XI. századig aböjtolyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig aböjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak - írták.

Az egyház mára enyhített aböjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorúböjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjttöbbi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy aböjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Hozzátették: a mai kor embere számára aböjtnemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnesstől való tartózkodást is jelentheti, de "mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb".

Szokás szerint hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" vagy: "Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!"

Idén a koronavírus-járvány miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosította a nagyböjtkezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét, így a pap, miután megáldotta a hamut, egyszerre mondja el minden hívőnek a szokásos formulát, majd lemossa a kezét, felveszi "a szájat és az orrot eltakaró maszkot", "ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna".

(MTI, fotó: Vatican News)