Közélet

Karácsony napja – a csönd ideje

Karácsony napja – a csönd ideje

2020. december 25., péntek
Karácsony napja – a csönd ideje

Szeged nagy tudósa, Bálint Sándor a híres „hármaskönyvében”, a három nagy egyházi ünnep szokásrendszerét taglaló művében megfogalmazza: ez a nap az otthon és család bensőséges ünnepe.

A nyugalmas, csöndes időtöltés jelképe a régi litkei palócok ehhez igazodó szokása: ők karácsony napján csak annyit jártak, amíg a templomba mentek, majd hazatértek. Aki e napon fölöslegesen járkált, annak mázsát, vagyis máktörő mozsarat kötöttek a hátára. A különös-játékos szokás szimbolikus intelem: a csönd, a nyugalom maga az ünnep méltósága. Ahogy Bálint Sándor írja: „Régivágású öregek az ételeket már előző nap elkészítették, a tüzet is úgy megrakták még éjféli mise körül, hogy arra se legyen gondjuk. Öreg bukovinai székelyek egyenesen bűnnek tartották az e napon való főzést. Amíg volt parasztkemence, előre jól befűtötték. Ebben melegítették az ételeket is.”

A szokásban kifejeződik a praktikum is: a fizikailag megterhelő ünnepi készülődés, na meg a szintén próbatételt jelentő nagy lakoma után kell a pihenés. Ehhez csönd kell, Charles Dickenstől tudjuk, csak ekkor telepszik meg a családban a különös kísértet: a szereteteszme. A brit klasszikus halhatatlan meseregénye, a Karácsonyi ének szívtelen vénembere, az uzsorás Scrooge álmot lát. Megjelenik előtte három fantom: a múlt, a jelen és a jövendő karácsonyainak egy-egy szelleme. A jóindulatú kísértetek végigvezetik az életén, megmutatják neki a jövőt is. Felnyitják a szemét. És bekövetkezik a csodás-mesés változás: szeretet költözik a már kihűlt szívbe.

A templomokban az ünnepi mise ma, a járvány-kényszerhelyzetben sok helyütt csak a papi asszisztencia jelenlétében, hívek nélkül zajlik. Az otthon maradtaknak, s persze mindenki másnak ajánlom a születéslegenda festményábrázolásai közül az egyik legnemesebbet: az iskolateremtő Caravaggio művét, amelynek címe Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel. És hozzá Dickens szavait. Meseregénye első magyar fordítása Karácson-éj címmel, Kísértetes beszély alcímmel jelent meg, az írónak a szeretetre utaló ajánlásával: „Kísértsen ez eszme kellemes otthonukban, és senki elűzni ne kívánja!”

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.