Megyeszerte az aradi vértanúkra emlékeztek

Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádióban. Az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt, hogy 1849. október 6-a egy dátum és egy szám, ami keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről, pedig annak a napnak a drámája nagyon is személyes, nagyon is emberi volt.

Szentesen, a Hősök Erdejében szervezett emlékezésen Szabó Zoltán polgármester arról beszélt, hogy emberségre és alázatra int a nemzeti gyásznap.

– Az aradi tizenhármak gyásznapja emlékeztet, de egyben üzen is, hogy figyeljünk a múltra és tudjunk köszönetet mondani – fogalmazott. A megemlékezés végén a fegyveres testületek, az önkormányzat, a járási hivatal, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el a tiszteletadás koszorúit és mécseseit.

Csongrádon rendhagyó módon emlékeztek, a vírushelyzet miatt idén nem a Batsányi János Gimnázium előtt, hanem a Csongrád Televízióban láthattak emlékező műsort a helyiek a Galli János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak előadásában.

Kiskundorozsmán a 2017-ben felállított kopjafánál a Dorozsmai Versmondók Körének tagjai szavalattal, a jelenlévők mécsesekkel emlékeztek a hősökre, a városrész önkormányzati képviselői pedig koszorúztak. Mihálffy Béla képviselő elmondta, a vértanúk a legdrágább kincset, az életüket áldozták a hazáért és a nemzetért, hősi haláluk pedig a szabadságharcot is eszményivé tette. Hajdú Géza, a művelődési ház igazgatója az 1849. október 6-án és előtte történteket idézte fel. Elmondta, a 13 közül 11-en nyugszanak Aradon, ugyanis Kiss Ernő és Dessewffy Arisztid testét is kiásták, előbbit Eleméren, míg utóbbit Margonyán temették el.

– A reformkor alig két évtizeden át tartott, de a magyar történelemben nincs még egy olyan időszak, amikor ennyi nagy formátumú hazafi lett volna egymás kortársa – erről már Varga Bálint, a József Attila Gimnázium intézményvezető-helyettese beszélt a makói Kossuth-szobor előtt. A kivégzett mártír tábornokokról azt mondta, bár nagy részük nem magyar anyanyelvű volt, éppen ezért érdemelték ki, hogy emléknappal tisztelegjünk előttük.

A beszéd után a jelenlévők, köztük Farkas Éva Erzsébet polgármester és a képviselő-testület több tagja is mécseseket és virágokat helyeztek el a szobornál.

(Címlapkép: Majzik Attila)