Idén már nem lesz légi szúnyogirtás

300 vízfelületet ellenőriz folyamatosan a Szegedi Környezetvédelmi Nonprofit Kft. (SZKHT), hogy elkezdődött-e a lárvák fejlődése. Makrai László ügyvezető szerint az enyhe tél nem befolyásolja a szúnyogok elszaporodását, és a Tiszán sem várható komolyabb árhullám.

2020-tól betiltotta az Európai Unió azokat a szereket, melyekkel a légi szúnyoggyérítést hajtotta végre a katasztrófavédelem az elmúlt években. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője azonban arról portálunkat, Szegeden 2012 óta végeznek biológiai szúnyogirtást, ez azonban országosan kevésbé ismert és elterjedt gyakorlat. A biológiai gyérítés folyamán egy baktérium termelte fehérjével kezelik a vizet, melyben a lárvák is találhatóak. Ez az anyag csak a lárvákat irtja ki, a többi élőlényre ártalmatlan. Szeged közigazgatási területén belül háromszáz GPS koordinátákkal azonosított vízfelületet tartanak nyilván szúnyoglárva tenyésztőhelyként, ezeket rendszeresen ellenőrzik és szükség esetén kezelik. "Ennek köszönhetően, az ezen élőhelyekről származó fajok, a szaporodás folyamatos gátlása miatt, már kedvező körülmények között sem tudnak robbanásszerű megjelenést produkálni" – közölte Makrai. Nehézséget okoz azonban, hogy a hullámtér semmilyen eszközzel nem járható, vagyis a lárvairtás sem végezhető el.

Légi gyérítés – idén már rájuk nem számíthatunk. Fotó: Kovács Ferenc

"Ha szükséges, jól lokalizálható területeken – leginkább a Tiszához, Maroshoz közel – a hullámtérből származó ártalom esetén, földi kémiai melegköd képzéssel védekezünk ezen fajok ellen. Ezen készítmény továbbra is rendelkezik a szükséges engedélyekkel" – számolt be az ügyvezető.

Arra is kíváncsiak voltunk, befolyásolja-e a szúnyogok elszaporodását az enyhe tél, de Makrai szerint ennek nincs lényeges hatása. "Fontos a tavaszi, illetve a nyári csapadék, valamint a Tisza közepes, 450 centiméter fölötti árhullámai a hullámtéri tenyésztőhelyek, a kubikgödrök feltöltése okán" – tájékoztatott Makrai László. A Tisza vízgyűjtő területében található hóban tárolt vízkészlet sokéves minimuma miatt kevés az esély arra, hogy jelentős árhullám alakuljon ki. Viszont a szúnyoggyérítés ideje még odébb van, az eddigi gyakorlat szerint március elejétől rögzítik az SZKHT munkatársai az első lárvafejlődést és ekkor kezdik el a biológiai gyérítését.

A szúnyogirtásban számolnak a fecskékkel és denevérekkel is, viszont előbbiek száma jelentősen lecsökkent a Kárpát-medencében, így Szegeden is. Februárban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adott ki közleményt, melyben leírták: 2010 óta 2 millió fecske hiányzik az országból, az elmúlt közel két évtizedben pedig közel felére csökkent az állomány.

Mérési adatok szerint egy fecske egy költési időszak alatt egy kiló rovart fogyaszt el, ebbe a becslésbe viszont beletartoznak a muslicák, valamint a nagyobb legyek is. Ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy évente országosan 2 millió tonnával több vérszívó van, mint az állomány csökkenése előtt. Megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szúnyogirtás időszaka előtt tájékoztatják a lakosságot a gyérítés részleteiről, viszont az biztos, hogy a légi szóróanyagok betiltása ellenére nem lesz változás az irtás többi módszereiben.