Közélet

Vasúttörténeti emlékhelyként funkcionál a szőregi vasútállomás

Vasúttörténeti emlékhelyként funkcionál a szőregi vasútállomás

2019. augusztus 28., szerda
Vasúttörténeti emlékhelyként funkcionál a szőregi vasútállomás

A több mint 150 éves múlttal rendelkező szőregi vasútállomás – az újszegedihez hasonlóan – a 2000-es években pusztulásnak indult, azonban egy remek kezdeményezésnek köszönhetően ma már vasúttörténeti emlékhelyként várja az érdeklődőket.

Három vonal találkozott Szőregnél

A Szeged–Temesvár-vasútvonal 1857-es megnyitásakor a szőregi volt az első állomás Szeged felől, ugyanis az újszegedi megállót csak 1902-ben adták át. A szőregi állomás bővítésére az Arad–Csanádi-vonal megnyitásakor került sor, 1883-ban. Ez Aradról kiindulva Mezőhegyes-Makón át csatlakozott Szőregnél a temesvári vasúthoz.

Két további megállóhely

A szőregi állomás személyszállítását két megállóhely is segítette: a Kamara-töltésnél lévő átjárónál állt egy őrhely, amelyet Újszőreg megállónak hívtak. A másik megállóhely Szőreg–Újtelep volt, ami a makói vonal és a kübekházi közút keresztezésénél volt.

A szőreg–karlovai vonal (Vedresháza felé) 1897-ben csatlakozott a fővonalhoz. Így már a déli oldalon három irányba mehettek a vonatok. Az új felvételi épületet 1883-ban adták át. Az állomásnak hat vágánya volt – jelenleg négy van.

Trianon hatása

A trianoni békediktátum következtében perifériára szorult a szőregi állomás, így a temesvári és a karlovai vonalon megszűnt a forgalom. Az 1920-as évek közepén több kísérlet is volt a fővonali forgalom helyreállítására, elsősorban a bácskai, bánáti lakosság kezdeményezésére.

A szegedi vasúti híd

1944-es felrobbantása után végleg megszűnt a fővonali forgalom; a vedresházi vonalat 1959-ben számolták fel.

Klinikakert, előtérben a sebészeti klinika tömbje, háttérben a vasúti híd és Újszegeden a kendergyár (Fotó: Fortepan)

A kommunista érában a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal még számottevő forgalommal bírt, ugyanis Makóra rendszerint vonattal utaztak a szegediek. Ám a rendszerváltást követően, a 90-es évektől kezdődően – a volántársaságok robbanásszerű fejlődésével és térhódításával párhuzamosan – folyamatosan csökkenni kezdett utasok száma a vasúton. Az állomás személy- és áruszállítási feladatai fokozatosan megszűntek, funkcióit elveszítve önálló állomásként megállóhellyé változott. Jelenleg napi két pár vonat áll meg az állomáson.

Szőreg állomás váróterme vasúttörténeti múzeumként funkcionál (Fotó: Kovács Ferenc)

 

Pusztulás és újjászületés

A 2000-es évek elején

az újszegedi állomáshoz hasonlóan

a szőregi állomásépületet is megszállták a hajléktalanok és a drogosok. A váróterem teljesen lepusztult, de aztán váratlan fordulat történt az állomás életében. A szomszédos Erdei Iskola tulajdonosa, Sipos István nem nézte jó szemmel az állomás agóniáját, ezért úgy döntött, hogy bérbe veszi a MÁV-tól és saját forrásból teljesen felújítja.

Sipos István nem nézte jó szemmel a szőregi állomás pusztulását (Fotó: Kovács Ferenc)

– Tele volt a padló injekciós tűkkel, mindenhol hányás volt, nehéz lehet ezt elképzelni – mesélte Sipos, miközben a múzeumként funkcionáló őrhelyet mutatta be nekünk. Hozzátette, a várótermet és az őrhelyet igyekeztek korhűen rekonstruálni. Mindkét épületben megtalálhatóak a Vasúttörténeti Alapítvány szőregi állomással kapcsolatos relikviái. Sipos elmondta, rendszeresen körbevezetik itt az erdei Iskolásokat, hogy megismertessék az állomás és a vasútvonal történetét az érdeklődőkkel. A kiállítást bárki megtekintheti, de a belépéshez előzetes egyeztetés szükséges.  

Kovács Ferenc képgalériája:

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.