Múltidéző 3. rész: Volt egyszer egy Szegedi vasúti Tisza-híd

A Lánchíd után hazánk második állandó vashídja az 1858-ban átadott Szegedi vasúti Tisza-híd volt, amely a korszak legmodernebb technológiájával készült. A második világháború során felrobbantott átkelő helye a mai napig egy be nem gyógyult sebet képez Szeged térképén.

Az átkelő fontossága

A XIX. század derekán, az osztrák államnak jelentős érdekei fűződtek a dél-erdélyi szén és vasérc bányákhoz, de tiszai átkelő hiányában rettentően időigényes volt eljutni Bécsből az említett területre. Ezért 1852-ben döntés született arról, hogy a Pest–Temesvár vasútvonal Szegednél keresztezze a Tiszát. A szerkezetet a francia Ernest Cezanne (Ernest Goüin & Cie) tervezte. A hidat jelentős teherforgalom lebonyolítására tervezték, ugyanis az átkelőn két vágányt is építettek.

Európa legkorszerűbb vasúti hídja a szegedi

Az építkezésen a leginnovatívabb építőipari technológiáit alkalmazták. A híd cölöpözését 1857. március 1-jén kezdték. A folyam közepén felállított pillércsövekben túlnyomást hoztak létre. A csövek belsejében dolgozó munkások kézi erővel ásták egyre mélyebbre a pilléreket. A Franciaországból a helyszínre szállított bonyolult vasszerkezetet szegedi és környékbeli munkások rakták össze a francia tervezőmérnök vezetésével. Először ennél a hídnál alkalmazták a szerkezet egyes elemeit egymáshoz rögzítő vasszegecseket.

Klinikakert, előtérben a sebészeti klinika tömbje, háttérben a vasúti híd és Újszegeden a kendergyár. (Fotó: Fortepan)

Érdekesség, hogy az 1850-es évek derekán Szeged Magyarkanizsával versengett a hídért, és még egy küldöttséget is indítottak Bécsbe azért, hogy a napfény városában épüljön a vasúti átkelő, és ne a vajdasági településen.

A híd 1858. december 2-án nyílt meg. Az átkelő gazdaságilag, kereskedelmileg és iparilag fejlődést jelentett a város számára.

1883 júliusától a Párizsból Várnáig közlekedő Orient expressz Szegednél kelt át a Tiszán.

A híd hanyatlása és végzete

Az 1920-as Trianoni békediktátummal Szeged az ország perifériájára szorult, és így az átkelő jelentősége lecsökkent: csak mellékvonali személyforgalom haladt át rajta Makó felé. A második világégés során azonban ismét stratégiai fontosságúvá lépett elő a híd, mivel a romániai olajmezőkről érkező szállítmányok ezt az átkelőt vették igénybe. Ebből kifolyólag 1944-ben több légitámadás is érte a hidat, amely augusztus végén a vízbe dőlt.

Tehervonat pöfög át a Tisza-hídon 1938-ban. (Fotó: Fortepan)

A visszavonuló német csapatok a megmaradt elemeket október 9-én felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat végleg be kellett szüntetni.

Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán.

A hídból, amely egykor Európa legkorszerűbb vasúti átkelője volt, mára már csak ennyi maradt.

2022-re készülhet az új híd.

2016 januárjában zöld utat kapott a szegedi déli híd megépítését tartalmazó projekt. Az új Tisza-híd részben tehermentesítené a belvároson áthaladó főbb tömegközlekedési útvonalakat, továbbá orvosolna egy régi hiányosságot: pótolná a hiányzó kötöttpályás összeköttetést Szeged és Újszeged között, valamint létrejöhet a Budapest-Szeged-Temesvár nemzetközi vasúti folyosó is. A projekt keretein belül Makó és Szeged között európai színvonalú elővárosi vonal épülhet ki a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train mintájára. A több mint 60 milliárd forintos beruházás várhatóan 2022-re készül el.

A Bécsi körutat és az újszegedi Temesvári körutat összekötő hídon, kétszer egysávos közút, egyvágányos vasút, járda és kerékpárút lesz majd. (Látványterv: magyarepitok.hu)

Felhasznált irodalom:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szegedi_vas%C3%BAti_Tisza-h%C3%ADd

Indóház Vasúti Magazin XIII/4./ A Harmadik Szegedi Tisza-Híd