A diplomások elmennek, akik szakmát szereznek, küzdenek Szegeden

2019-ben 8500 ember tanul szakmát a Szegedi Szakképzési Centrumban. Az igény a munkaerő piac részéről megvan a jó szakemberekre, nagy részük el is tud helyezkedni a megszerzett képesítésével, igaz az ipar hiánya miatt nagyon sokan nem Szegeden találják meg a boldogulásukat.

A Szegedi Szakképzési Centrum alá tizenkét iskola tartozik, ebből tizenegy Szegeden, egy pedig Mórahalmon található. A tanulmányokat el lehet végezni iskolarendszerű képzésben, vagy tanfolyamok útján. A felnőtteknek a tanfolyamok fizetősek, a fiataloknak pedig 2015-óta két szakma megszerzése ingyenes. Ez azt jelenti, hogy korhatár nélkül mindenki ingyen végezheti el az első két OKJ-s képzését, 25 éves korig nappali tagozaton is, utána estin, levelezőn vagy más formában. Az első szakképesítés megszerzése során nappali tagozatnál jár a diákigazolvány, a családi pótlék 20 éves korig, sőt hiányszakma választása eseténhavi 10-30 ezer forintosösztöndíj is. Az érettségizés lehetőségét is felkínálja a centrum, sőt kormányzati döntésre a Híd program által az is tanulhat tovább, aki valamilyen ok miatt nem fejezte be az általános iskolát. Ebben a programban azok vehetnek részt, akik betöltötték a 15. életévüket, és befejezték a 6. osztályt.

A képzések hossza attól függ, hogy a tanuló iskolarendszerben, vagy azon kívül végzi el a tanulmányait. Átlagosan egy diák 5 évet tölt el a szakma megszerzésével, de vannak gyorstalpaló tanfolyamok, és intenzív képzések is. Ebben az esetben akár egy éven belül is meg lehet szerezni a szakképesítést.

Korábban írtunk róla, hogy az egyetemen tanulók túlnyomó többsége a képesítés megszerzése után elhagyná Szegedet, és máshol próbálna elhelyezkedni. Ez a szakmát tanulók tekintetében annyit változik, hogy először megpróbálnak helyben elhelyezkedni, és ha nem sikerült, akkor más városokban próbálkoznak.

„ Én szabás – varrást tanulok Szegeden. Elméletben sok munkalehetőség lesz, ha végzek, azonban több ismerősöm, aki nálam korábban végzett, hiába próbálkozik, azt a választ kapja, hogy az állásokat betöltötték. Ha én is így járok, akkor néhány hónap után más városban fogok próbálkozni.” – meséli Anikó.

Szegeden összesen 126 szakmát oktatnak, ebből azonban kevés az olyan, amivel egyből munkába lehet állni a városban.

„Az elmúlt évekhez képest sokat változtak a munkaerő piac igényei. Egyre több informatikával foglalkozó szakembert keresnek, így többen tanulnak szoftverfejlesztőnek, éves szinten hatvan ember kerül ki friss végzettséggel. Az építőipar az egyik olyan ágazata a munkaerő piacnak, ahová az utóbbi években sok emberre van szükség.” – tájékoztatott a leginkább keresett szakmákról Angyalné Kovács Anikó, főigazgató.

Az SZTE-n tanulók többsége, a diplomájával inkább Budapestre költözne. A szakmát tanulók nagy ellensége az, hogy Szeged vezetése nagy ívben kerüli a lehetőségét annak, hogy komolyabb ipari beruházások települjenek a városba.

"Autóelektronikai műszerésznek tanulok, itt Szegeden. Azért szeretnék ilyen végzettséget szerezni, mert Kecskeméten a Mercedes gyárban szeretném hasznosítani az ismereteimet, mert ott biztosan lesz majd munkalehetőség. Sajnálom, hogy messze kell költöznöm a családomtól, és a barátnőmtől, de sajnos ezt látom jó választásnak." - mesélte Tibi. „Nincs teljesen rálátásunk arra, hogy akik frissen végeznek nálunk el tudnak-e minden esetben helyezkedni Szegeden. Az biztos, hogy ha nem is Szegeden, de a környező városokban biztosan találnak munkahelyet a fiatalok. A vendéglátós, építőipari, és gazdasági vonalon tanulók általában kapnak munkahelyet, a többiekre nem minden esetben van rálátásunk.” – teszi hozzá az igazgató.