A miniszteri biztos szerint leépült a szegedi ipar, de most feltámasztanák

Nyolc Tudományos és Innovációs Parkot létesít a Kormány, ezek közül elsőként a szegedit kezdik el építeni. A száz százalékosan Európai Uniós pénzből megvalósuló ELI-ALPS Lézerközpont mellé építik most a Science Parkot, amitől gazdasági fellendülést is várnak, mert bíznak benne, hogy a befektetőket is vonzani fogja a nemzetközi tudósgárdákat is érdeklő lézerközpont.

Lengyel Györgyi, miniszteri biztos, ő az, aki az egészséggazdaságért, a Szegeden központi költségvetési támogatásból megvalósuló beruházások tudománypolitikai koordinációjáért, és a szegedi Science Park fejlesztésének koordinációjáért felel. Vele beszélgettünk a következő három évben megvalósuló szegedi projektről és azok jelentőségéről.

Miért kiemelt fontosságú ez a beruházás a kormánynak?

A Science Park Szeged olyan komplex fejlesztés, amely regionális szinten hangolja össze az állami, önkormányzati, egyetemi és gazdasági szereplők együttműködését. A beruházás hazánkban egyedülálló módon segíti elő a többszereplős, innovatív kutató-alkotó közösség létrehozását és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kialakítását. Az a 85 hektáros terület, amelyen a beruházás megvalósul, a Magyar Állam tulajdonában és a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésében van. A Science Park fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, ezzel gyorsabbá és könnyebbé téve a hatósági eljárásokat.

Mesélne a Szegedi Science Park szerepéről?

Szeged és Csongrád megye kiemelkedőt teljesít a kutatás-fejlesztésben, a megyében igen magas az erre jutó erőforrás. 2015-ben a szegedi lézerközpont építésének köszönhetően csaknem a duplájára nőttek az ilyen célú felhasználások. A kutatóhelyek száma a főváros után Szegeden a legmagasabb, 2017-ben a megye 277 kutatóhelyén 4705 fő, ezen belül 2705 kutató-fejlesztő dolgozott. A megye kutatóhelyeinek 56%-át pedig a felsőoktatás adja. A régió tudásközpontja Szeged, így nem meglepő, hogy az egyetem által vezérelt Tudományos és Innovációs Park létrehozása a fő cél. Az országban terveink szerint nyolc ilyen létesülne, a kormánydöntésre készített tervezetünkben az szerepel, hogy az elsők között fejlesztjük a szegedit. A fejlesztés főleg a csúcstechnológiai ágazatokban tevékenykedő cégek és az itt elinduló spin-off vállalkozások révén az egész térség gazdasági versenyképességére pozitív hatást gyakorolhat, és a későbbiekben jelentős beruházásokat vonzhatnak a térségbe. A projektnek köszönhetően az eddig rendezetlen, volt szovjet laktanya területe teljesen megújul és egy korszerű, kutatás-fejlesztésre specializálódott városrész születik.

Jelenleg hol tart a beruházás?

A beruházás a tervezet szerint három szakaszban valósulna meg a következő három évben. Jelenleg a területrendezési munkálatok zajlanak. A második fázisban a közművesítés és a belső úthálózat kialakítása következik. A folytatásban a legelső projektelem az inkubátorház lesz, majd a járműipari kompetenciaközpont, amelynek az alapkövét tavaly júniusban letették. Szeretnénk egy Műszaki, Technológiai és Innovációs Központot is létrehozni.

Mit gondol, hogyan fogja fellendíteni Szeged gazdaságát a Science Park?

Olyan befektetőket kell majd idevonzani, akiknek szükséges az ELI-ALPS és az egyetemi kutatás-fejlesztés közelsége, és így a tudásintenzív vállalkozások létrehozása. Több lehetséges befektetővel is folynak a tárgyalások. A Szegedi Tudományegyetem célja, hogy olyan képzéseket is indítson, amelyekre ezeknek a vállalkozásoknak szükségük van. Ez képzési struktúraváltással, a műszaki képzés és a duális képzési modell fejlesztésével jár.

Ön szerint van-e a gazdaság fejlesztésére Szegeden szükség, ugyanis a helyi polgármester szerint szinte mázli, hogy nem települ ide nagyvállalkozás?

Erről egy Márai bölcsesség jut eszembe, hogy „az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs!” Fontos, hogy fejlődjön Szeged ipara, gazdasági élete is. Az 1970-es években volt az iparban foglalkoztatottak száma a legmagasabb, a rendszerváltást követően az ipari telephelyek leépültek, mivel Szeged nem tartozott az első számú befektetési helyek közé. Az viszont tény, hogy mára a Szegedi Tudományegyetem sikerrel fordult az információtechnológia és a szolgáltató szektor felé.