Múltidéző 17. rész: 70 éve adták át az újjáépített Belvárosi hidat

Az 1883-ban átadott, majd 1944-ben a visszavonuló német csapatok által felrobbantott, városképi jelentőségű közúti átkelőt 1947-1948-ban építették újjá. A 70. évforduló alkalmából felidézzük a Belvárosi híd történetét.

Villamos a hídon

Bizonyára kevesen tudják, hogy Szeged első állandó vashídja

az 1858-ban átadott Szegedi vasúti Tisza-híd volt

, és nem pedig a Belvárosi híd. A közúti forgalmat szolgáló Belvárosi hidat 1883. szeptember 16-án adták át. Az átkelőn 1909. július 1-től

villamos is közlekedett Szeged és Újszeged között.

A 10 percenként közlekedő kocsik a következő helyeken álltak meg: Széchenyi tér–Kállay Albert (ma Híd) utca sarka–Tisza-híd jobb hídfője–Tisza-híd bal hídfője–Torontál tér–Újszegedi Vigadó–Újszeged. Az első világháború végén szerb csapatok elfoglalták Újszegedet, így a vonalon 1919. november 17-ével megszűnt a forgalom.

Előtérben egy Tisza-parti fürdő, háttérben a közúti híd és a Fogadalmi templom 1929-ben. (Fotó: Fortepan)

A szerb megszállás idején

1919. február 4-én a megszálló szerb csapatok Újszegedet teljesen elszakították Szegedtől.

A hídon attól kezdve már csak útigazolvánnyal lehetett átkelni. Az újszegedi hídfőnél gépfegyveres őrség táborozott, a szegedi hídfőn pedig polgárőrök vigyáztak, hogy ne keljen át senki. Az elhúzódó békealku értelmében a szerbeknek 1921. augusztus 20-án nap ki kellett, hogy ürítsék Újszegedet, amely így másnap újraegyesülhetett Szegeddel.

Felrobbantás, majd újjáépítés

A Belvárosi hidat - a vasúti hídhoz hasonlóan - 1944-ben a menekülő német csapatok felrobbantották. A közúti átkelő újjáépítésére egészen 1947 tavaszáig kellett várni. A Rákosi Mátyásról elnevezett hidat végül 1948. november 21-én, több mint 50 ezer ember jelenlétében adták át.

1948-at írunk. A Rákosi Mátyás hídon éppen átkel az az MWG gyártású villamos, amely napjainkban nosztalgia járatként szokta koptatni a szegedi vágányokat. (Fotó: szegeder.hu)

  - Vasárnap már a kora reggeli órákban talpon volt Szeged és környékének népe. A város különböző pontjain, üzemekben, vállalatoknál, műhelyekben, pártházaknál, tömegszervezeti székházaknál, intézményeknél, egyesületeknél, iskoláknál gyülekezett a lakosság. A gyülekezési helyeken rövid idő alatt zárt, rendezett oszlopok, csoportok alakultak. Az oszlopok tagjai, munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, férfiak, nők, öregek és iskolások nemzeti színű és vörös zászlókat, a szegedi hidat, építőit, a Magyar Dolgozók Pártját, a Szovjetuniót, Sztálin, Rákosi, Gerő elvtársakat köszöntő transzparenseket, feliratokat, táblákat emel tok magasba –

olvasható a Délmagyarország 1948. november 23-i számának címlapján.

Rekonstrukció állami pénzből

A Délmagyar értesülései szerint, a Modern Városok Program keretében az állam 1,7 milliárd forinttal támogatja a Belvárosi híd részleges felújítását, a rekonstrukció tervezésére a napokban írták ki a közbeszerzést.

Megújulhat a Belvárosi híd. (Fotó: Archív)

A dokumentációból kiderül, hogy a közúti híd az ártéri és mederhídi szerkezetekkel együtt 492 méter hosszú. A nyertes ajánlattevőnek építtetői jóváhagyási terveket, engedélyezési és kiviteli tervdokumentációt kell készítenie. A kiírásra december 14-ig várják a pályázókat –

írja a lap.