Múltidéző 4. rész: A Szőke Tisza legendája

1917-ben a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemének gyártószalagjáról legördült a IV. Károly névre keresztelt, 77,4 méter hosszú, 15,29 méter széles folyami gőzhajó. A Szegeden leginkább csak Szőke Tiszaként ismert gőzös, átvészelt két világháborút, megmaradt az államszocializmus idején is, de a 2000-es években a szegedi városvezetés nemtörődömsége miatt, az állaga leromlott, majd 2012-ben léket kapott, és elsüllyedt.

Vízen az utolsó magyar király

1917-ben a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemének gyártószalagjáról legördült a IV. Károly névre keresztelt, 77,4 méter hosszú, 15,29 méter széles folyami gőzhajó, amely később önerejéből bejárta a teljes Dunát Passautól egészen a Duna-deltáig. A korszak legmodernebb technológiájával készült gőzös belsejében, a két karos díszlépcső, valamint a fából faragott oszlopok az eleganciát, és egyben a boldog békeidők hangulatát sugározták. Az utolsó magyar király nevét viselő hajó, a hanyatló Osztrák-Magyar Monarchia egykori nagyságát reprezentálta.

1918-ban a gőzhajónak készült egy párját is, amit IV. Károly feleségéről, Zita királynőről neveztek el. Paraméterei megegyeztek a testvérhajójával. Az első világháborút követően előbb Vércsére majd Szent Istvánra keresztelték át. 1965-ben leselejtezték és szétvágták.

A Szent Jobbal a Dunán

1930-ban, Szent Imre halálának 900. évfordulóján átnevezték a hajót Szent Imrére. Nyolc évvel később, a Szent István emlékévben a későbbi Szőke Tisza feladata volt, hogy a Dunán a Szent Jobbot körbehordozza.

Az MFTR Szent Imre (később Szőke Tisza II) Mahart jelzés alatt Felszabadulás néven a Batthyány téren. 1958-ban. (Fotó: Fortepan)

A második világégés során, 1944-ben a németek Ausztriába hurcolták a gőzhajót, amely Linzben érte meg a háború végét. 1947-ben testvérhajójával együtt visszakerültek Magyarországra, majd egy gyors karbantartás követően, hivatalosan is átadták a nemrég alakult Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-nek.

A hajó az 1945. évi 100 pengős hátulján.

Mivel az állami ateizmus idején elképzelhetetlen volt, hogy a hajó egy szent nevét viselje, így 1950-ben a Felszabadulás névre keresztelték. 1957-ben egy nagy felújítás keretében sétahajóvá alakították át, majd egészen 1976-ig közlekedett turistahajóként. A forgalomból való kivonása után állóhajó lett Budapesten.

A Felszabadulás gőzhajó 1965-ben a Dunán, háttérben a Péterváradi vár. (Fotó: Fortepan)

Szőke Tisza I.

Korábban már volt Szegeden egy Szőke Tisza nevezetű hajó. Méghozzá egy 1918-ban épített gőzös, amelyet 1960-ban a Magyar Hajózási Zrt.-től való selejtezést követően kapott meg a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat és üzemeltetett szállodahajóként, amíg az 1979-es magas víz el nem sodorta. A városvezetés sajnálta, hogy elvesztették a legendás névnek számító gőzhajót, így hát úgy döntöttek, hogy a nemrég átvett Felszabadulást átkeresztelik Szőke Tiszára, amely tehát e néven immár a második hajó volt Szegeden. Ezért néhány helyen Szőke Tisza II.-ként ismerik a hajót.

A Szőke Tisza I. és úszóháza a Korányi rakpartnál a Tiszán 1966-ban. (fotó: Fortepan)

Szőke Tisza II.

1979-ben az akkori szegedi tanácselnök, Papp Gyula a város részére megvásárolta a hajót, amit Szegedre vontattak, majd a város két nagyvállalatnak, a Csongrád megyei Vendéglátó vállalatnak és a Szegedi Vízműveknek adta át üzemeltetésre azzal, hogy a két nagyvállalatnak kell a szükséges felújításokat elvégezni. 1980 júliusában Papp Gyula és Török József vették át a hajót, ami 1990-ig étteremként és bárként üzemelt, míg az orrészénél 50 négyzetméteres úszókosár biztosította a nyári strandolást.

A méltatlan pusztulás

1990 és 2000 között a hajó diszkóként üzemelt, majd 2000-ben a város átadta a Tisza-Yact hajójavító telepnek azzal, hogy szükséges felújítás után a tápéi kikötőnek a vezérhajója legyen.

Ez azonban mégsem történt meg, a hajó állaga 12 éven keresztül romlott, míg 2012-ben eddig

tisztázatlan körülmények miatt léket kapott és elsüllyedt.

A süllyedő Szőke Tisza 2012-ben.

A Szegedi Hagyományőrző Egyesület a hajó megmentéséért fáradozott, de sem a város, sem az örökségvédelmi hivatal a szükséges intézkedést nem tette meg a megmentés érdekében. Időközben a SZEVIÉP tulajdonába került, s mivel csődeljárást jelentett be, így a felszámoló hatóság közel 5 millió forintért eladta bontásra azzal, hogy a megjelölt hajó tartozékokat megőrzésre át kell adni az Örökségvédelmi hivatalnak. Ezután a bontó cég is bejelentette csődöt, így a mai napig a hajó alsó vasszerkezete a vízben van, magába foglalva a legértékesebb egységet, a kazánt, a kormánykereket valamint a kormánylapátot is. https://www.youtube.com/watch?time_continue=23&v=cP3koxcObts

via