A bűz a mezőgazdaság kellemetlen velejárója

Laczi Róbert, a Pigmark Kft. sertéstelep ügyvezető igazgatója nem csak a sertéstelep működésének részleteiről beszélt a korábban megjelent cikkünk kapcsán, hanem a telepet is alaposan bemutatta.

Laczi Róbert nem tudja teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a nyaranta néha érzékelhető szagért ők semmilyen szinten nem felelősek, de folyamatosan azon vannak, hogy ez a kellemetlen szaghatás a lehető legkevésbé legyen zavaró. Az igazgató még azt is megemlítette, hogy számukra meglehetősen bosszantó, hogy mindig őket veszik elő, ha szagokat érezni, miközben ők mindig arra törekednek, hogy azt a minimumom tartsák.

A telepjükön még a fák is ezt a célt szolgálják, természetesen amellett, hogy árnyékot ad a az épületeknek, amikben a disznókat tartják.

„A telep már 1975 óta itt van, a területén lévő fák pedig nem csupán árnyékot adnak, de szaghatást is csökkentik, és persze nekünk is kellemesebb egy olyan helyre bejönni dolgozni, ahol ilyen látvány fogad minket”

– mondta az ügyvezető a telepen sétálva. Ahogy Laczi Róbert fogalmazott, ma jelenleg a sertéstelepnek további problémája, hogy munkaerőhiánnyal küszködnek.

Ez a munkaerőhiány meglátása szerint leginkább azért jellemző a mezőgazdaságra, mert az emberekben tévképzetek élnek a szakmáról.

„Látható, hogy egy sertéstelep sem úgy néz ki, ahogyan azt a legtöbb ember elképzeli, mégis egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mert azt hiszik, hogy itt trágyában kell gázolni. Ezzel szemben látható, hogy ez egy teljesen modern és tiszta telep”

– magyarázta. A Pigmark sertéstelepe mellett még két másik nagy mezőgazdasági cég is működik környéken. Ezek az Agroplanta Kft. és a Karotin Kft. Jelenleg ők hárman, illetve a Szegedi Tudományegyetem a tulajdonosai a telepek mellett létrehozott biogáz üzemnek. Ebbe a zöld energiát előállító üzembe a Pigmark adja a sertésektől származó trágyát, a másik két cég ad kukoricát. A sertéstelep hígtrágyája a föld alatt megy az üzembe, ahol a silókukoricát hozzáadva végül gázt nyernek ki, amiből végül elektromos áramot állítanak elő. Az üzemnek is van hígtrágya mellékterméke, de az is föld alatt kerül egy teljesen fedett és zárt rendszerű tároló telepre. Ebből a tárolóból a hígtrágya végállomása a földeken van, de ott is a föld alá nyomják be, hogy a trágya ne párologjon el. Mindezen intézkedések mellett a száraz időjárás és a légmozgás a mezőgazdasági telepekről és a biogáz üzem felől vihet a város felé olyan szagokat, amiket kellemetlennek találnak a környéken lakók, de Laczi Róbert szerint nincs mezőgazdaság és biogáz származású zöld energia sem szaghatások nélkül.

A sertéstelepen egyébként a korábbi 12 ezres állatállomány már csökkent. Jelenleg maximum 11 ezer sertést tartanak a telepen. A szakember úgy véli, ennél többet a telep nem bírna el. Igaz a telepen új sertéstároló még most is épül, de Laczi Róbert ígérete szerint nem azért, hogy több állatot tartsanak, hanem azért, hogy az állatoknak nagyobb férőhelyük legyen. Ezeken kívül a sertéstelep igazgatója is arra hívta fel a figyelmünket, amire korábban az Agroplanta dolgozói, hogy a közelükben található szeméttelep szintén bűz forrása lehet.