A vádlott is védekezhet, de hogyan? – A védőügyvéd válaszol

A következőkben olyan hasznos információkat olvashatnak, melyek arról szólnak, hogy egy büntetőeljárás alá vont embernek milyen jogai és lehetőségei vannak. Az ugyvedipraxis.hu egyik védőügyvédjének szakmai meglátásai sokak számára érdekes lehet.

Magyarországon a rendelkezések, melyek a büntetőeljárás alá vont személyről szólnak, számos alapvető jelentőségű szabályt tartalmaznak, melyek közül néhány Magyarország Alaptörvényében is testet ölt, a továbbiakat a Büntetőeljárásról szóló törvényből ismerhetjük meg.

Az Alaptörvény főbb pontjai

Bűnösnek senki nem tekinthető mindaddig, amíg a büntetőjogi felelősséget a bíróság nem állapítja meg egy jogerős határozatban – kezdi az egyik legfontosabb Alaptörvényi szabállyal az általunk megkérdezett

kiváló védőügyvéd

. Az Alaptörvény a Magyarországon kibocsátható legmagasabb szintű jogforrás, a magyar jogrendszer alapja. Szintén kiemelésre kerül a védelemhez való jog, melyet védőügyvéd, büntetőügyvéd vagy büntető jogász láthat el. Továbbá mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági döntéssel szemben, amely jogát vagy jogos érdekét sérti; ennek részletes szabályait, a jogorvoslatok rendszerét, típusait a büntetőeljárásról szóló törvény határozza meg. Megilleti továbbá az eljárás alá vont személyt az is, hogy az ellene emelt vádat a független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A büntetőeljárásról szóló törvény

A védelem az Alaptörvény alapján mindenkit megillet, az ahhoz vonatkozó részletes szabályokat a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) tartalmazza. Összességében elmondható az, hogy a terheltet (gyanúsított, vádlott) megillető jogok teljessége függ attól, hogy az adott eljárás mely szakaszában jár. A nyomozás során, annak sikeressége érdekében elsődleges szempont, hogy a nyomozó hatóságok (rendőrség, ügyészség, NAV) tevékenysége (még a gyanúsított előtt is) titkos maradjon, korlátozva ezzel számos jogot. Ami az eljárás bírósági szakaszát illeti, a jogok tágabb körű érvényesülése jellemző. A védekezéshez való jog részjogosítványai csoportokra bonthatók a szerint, hogy melyik milyen célt szolgál. Egyrészt számos jogosultság biztosítja az ügy részletes megismerését, másrészt annak bővítését, javítását, más szóval előbbre vitelét. Az ügy megismeréséhez való jog az alapos gyanú, illetve a vád megismerésének jogát jelenti. Az azt jelenti hogy a vonatkozó iratokat megtekintheti, értelmezheti, tanulmányozhatja is az eljárás alá vont személy. Az ilyen iratok számos szakkifejezést, jogszabályhelyekre történő utalást tartalmaznak, ezért a jogszabályok, egyes eljárások ismerete nélkül az értelmezésük nehézkesebb. Ebből, illetve az eljárási jog összetettségéből következik az, hogy a terhelt felvilágosítást kérhet, illetve tájékozódhat az eljárás menetét, iratok tartalmát illetően. Szintén ide kapcsolódik a terheltnek azon joga, hogy az egyes eljárási cselekményeken jelen lehessen – amennyiben ezt törvény lehetővé teszi. E jogok a tárgyaláson is megilletik; az ügyről illetve az eljárásról kérdezhet, tájékozódhat.

Külön kihangsúlyozza a büntetőjogban jártas ügyvédi praxis védőügyvédje, hogy a védekezéshez való jog hatékonysága szempontjából kardinális kérdés az, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a felkészüléshez.

Az Alaptörvénybe foglalt jog kiüresedésével járhat az, hogy ha az eljárás során a terhelt a védelme megszervezésére, összeállítására, védőügyvéd felkeresésére aránytalan rövid időt kap. Ezért a törvény külön rendelkezik arról, hogy megfelelő idő és lehetőség álljon rendelkezésre minden esetben. Ami az ügy előbbre vitelét illeti, a terhelt az eljárás számos szakaszában kifejtheti meggyőződését.

Az érintett nem köteles – erre a kihallgatás előtt figyelmeztetni is kell – vallomást tenni, így ez jogként illeti meg.

Jogosult továbbá indítványokat, észrevételeket tenni a törvény alapján. Az észrevételek az egyes eljárási cselekmények kapcsán tett megjegyzések (például annak jogszerűségével, vagy a cselekmény által megismert bizonyítékkal kapcsolatban). Az indítványok pedig olyan beadványok a bíróság részére, amelyek valamely eljárási cselekmény (például bizonyítási indítvány) elvégzését kérik a címzettől. A tárgyaláson a terheltnek felszólalási joga is van. Mind ezek mellett a Be. is hangsúlyozza, hogy a terhelt igénybe veheti a rendes és rendkívüli jogorvoslatokat, amennyiben azt a törvény lehetővé teszi.

Fontos hangsúlyozni, hogy a védekezés jogán kívül az érintetteket számos jog megilleti az eljárás során (így például az utolsó szó joga az ügydöntő határozat meghozatala előtt).

Előfordulhat, hogy a nyomozás eredményessége érdekében kényszerintézkedést rendeltek el a gyanúsította szemben. Ezeknek egyes formái (így például előzetes letartóztatás) esetén a terheltet fogva tartják. Egy ilyen beavatkozás az érintett jogaiba különös jogvédelmet kíván meg, mely a védekezéshez való jogot is érinti. Így külön hangsúlyozza a törvény, hogy a fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy védőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzen. Amennyiben az eljárás alá vont személy külföldi állampolgár, úgy ez az ellenőrizetlen kapcsolattartás a konzuli képviselőre is vonatkozik.