Ismét támad a „csendes gyilkos”!

Nem tudnak a katasztrófavédelem munkatársai olyan Csongrád megyei esetről, ahol szén-monoxid-érzékelő használata mellett történt volna tragédia. A színtelen, szagtalan gáz veszélyeire hívták fel a figyelmet Szegeden.

A fűtési szezonban sajnálatos módon megjelennek a szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos esetek. A tragédia pedig elkerülhető lenne – hangzott el a Szegeden tartott sajtótájékoztatón. Rókus Imre tűzoltó alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági szolgálatvezetője elmondta, az utóbbi években a CO-mérgezés által bekövetkezett halálesetek mindegyikéről elmondható: nem volt jelzőkészülék a háztartásban. Kitért rá, a balesetek legfőbb forrása a nyílt lánggal égő berendezések rossz műszaki állapotából ered, amely adódhat a nem megfelelő levegő-utánpótlás biztosításából, elmaradt karbantartásból, tisztításból. A szén-monoxid-érzékelő növeli a biztonságot, de önmagában nem elegendő a baj elkerüléséhez. Amennyiben ilyen eszköz vásárlása mellett döntenek, érdemes tájékozódni a katasztrófavédelem

honlapján

megtalálható listáról. Itt feltüntették, melyik eszközt érdemes választani, illetve melyik került a bevizsgálást követően tiltólistára. Elhangzott, a 13-15 ezer forintos árkategória már megbízhatónak mondható. Kiss Árpád, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. üzemvezetője ismertette, *-*a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, az emberi érzékszervek számára nem érzékelhető, már csak annak a szervezetre gyakorolt hatása. Hangai József, a Dél-Alföldi Regionális Igazgatóság mentőtisztje a tüneteket ismertetve kiemelte, alacsony koncentráció esetén jelentkezhet fejfájás, szédülés és émelygés, továbbá hasi panaszok és görcsök, végtaggyengeség, magasabb koncentráció mellett eszméletvesztés, legvégső esetben pedig halálos kimenetellel is járhat a szén-monoxid mérgezés. Király József, a kéményseprő-ipari ügyfélszolgálat hódmezővásárhelyi csoportvezetője a kéménytüzek megelőzésével kapcsolatban hangsúlyozta, a nem megfelelő tüzelőanyag használatával olyan égéstermék keletkezhet, amely lerakódhat az égéstermék-elvezető cső falán, leszűkítve ezzel annak keresztmetszetét. A tüzelőberendezés nem kap megfelelő levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, illetve szén-monoxid-mérgezést okozva ezzel. Mint elmondta, frissen vágott, magasabb nedvességtartalmú fát tüzelve, akár ez két hét leforgása alatt is bekövetkezhet.