Tovább fogyunk, de nőtt a házasulási kedv Csongrád megyében

Az elvándorlás is szerepet játszik abban, hogy Csongrád megye lakossága 3000 fővel fogyott, és az országos bővüléssel szemben a lakásépítések száma is csökkent. A KSH „Fókuszban a megyék” című legfrissebb kiadványából kiderül, hogy a foglalkoztatás bővült a versenyszférában és többen is házasodtak, mint egy évvel korábban.

Idén január elején 401 ezer 469 lakosa volt Csongrád megyének, ami mintegy 3000 fővel kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. A KSH „Fókuszban a megyék” címet viselő kiadványa rámutat, nemcsak a természetes fogyás járult hozzá ahhoz, hogy gyakorlatilag egy falunyival kevesebb lakossal nyitotta megyénk az idei esztendőt, hanem az elvándorlás is szerepet játszik. A nemek szerinti eloszlást nézve elmondható, hogy a gyengébbik nem képviselőiből él több megyénkben, 211 ezer 397-en voltak az év elején, mellettük 190 ezer 090 férfi. Az esztendő első felében 1640 gyermek született és 2691 halálozást anyakönyveztek, mindkét számadat mögött növekvő tendencia figyelhető meg, 3%-kal több volt az élveszületés, míg a halálozások 12%-kal emelkedtek. A természetes fogyás következtében megyénk népessége 1321 fővel csökkent, ami negyedével több, mint az egy évvel ezelőtti adat. Bár országos viszonylatban kevesebben kötöttek házasságot 2017 első félévében, mint egy évvel korábban, *-*Csongrád megyében nőtt a házasulási kedv, méghozzá csaknem 4%-kal. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a félév végéig 885 pár mondta ki a boldogító igent, ami 33-mal több, mint 2016 első félévében.

Többen dolgozunk, de nem túl sok pénzért

Amennyiben a három dél-alföldi megyét vesszük górcső alá, elmondhatjuk, hogy Csongrádban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 3,8%, ezzel szemben Bács-Kiskunban 4,5%, míg Békésben 6%. A KSH adatait böngészve elmondható, hogy az első félében 102 fő állt alkalmazásban, közülük több a fizikai dolgozó, szám szerint 56 ezer 528 fő, ami több mint 10 ezerrel több, mint a szellemi foglalkozásúak száma. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak létszáma 2,2, illetve 2,8%-kal bővült. Az alkalmazottak közül a versenyszférában 3,6%-os létszámnövekedés volt a jellemező, ezzel szemben a költségvetési szerveknél 1,5%-kal csökkent a dolgozók száma. Ha a havi nettó átlagkeresetet nézzük, a fizikai dolgozók 129 ezer 368 vihettek haza, a szellemi munkát végzők 207 ezer 639 ezret, amelynek átlaga 165 ezer 387 forint. *-*Bár az országos átlaghoz képest nagyobb arányban növekedtek a bérek Csongrád megyében, konkrétan 14%-kal, de továbbra sem tartozunk az élbolyba, a megyék ez irányú rangsorában a tizedik helyet foglaljuk el. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi országos átlagban ugyanis 193 ezer vihettek haza, az adókedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset a fővárosi székhelyű munkaadóknál foglalkoztatottak esetben az országos átlag 1,3-szerese volt, 246 ezer 361 forint, ami több mint 80 ezer forinttal elmarad a Csongrád megyei nettó átlagtól. Összességében elmondható, hogy megyénkben a keresetek továbbra is jelentősen, 14%-kal alacsonyabbak voltak, mint az országos átlag.

Csökkent a lakásépítések száma

Minden megyében bővült az építőipar teljesítménye az idei év első félévében, a tavalyi alacsony értékét 24%-kal haladta meg az ez évi féléves adat. Az építőipari termelés élénkülésének hátterében döntően az uniós forrásból végzett út- és vasútépítési munkák, valamint az épületek építésének teljesítménye állt. A vállalkozások az első félévben 1120 milliárd forintot értékben kötöttek új szerződéseket, ami több mint 50%-os bővülés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Itt az országos átlagtól elmarad megyénk 26%-os bővülésével, amelynek összértéke 34 milliárd forint. Nem meglepő módon az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb 138 ezres értékével, ami kétszerese a 67 ezres országos átlagnak, Csongrád megye ennél egyébként ezer forinttal többet ért el ezen a területen, s ezzel a megyei rangsor harmadik helyét foglalja el. A Csongrád megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek termelési értéke az első félévében 27 milliárd forintot ért el, ami – az országosnál kisebb mértékű – 9,3%-os volumennövekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.

A termelési érték 67%-át az épületépítések, 33%-át az egyéb építmények adták megyénkben. A KSH elemzéséből kiderül, hogy az épületek építésére kötött új szerződések értéke 27%-kal csökkent, ezzel szemben az egyéb építményeké 3,6-szeresére nőtt. Idén az első félévben 139 lakást vettek használatba megyénkben, ami negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban, azaz Szegeden és Hódmezővásárhelyen héttizedére csökkent, a többi városban és a községekben kissé emelkedett az épített lakások száma. *-*Érdekes adat az is, hogy a lakások túlnyomó része, konkrétan 82%-a Szegeden épült. Tavaly összesen 415 lakás épült Csongrád megyében, ezek közül 160 volt négy vagy többszobás. Ebből 293-at természetes személy építettet, 223-at saját használatra. Idén is növekedtek a természetes személyek lakásberuházásai, méghozzá 14%-kal, ezzel szemben a vállalkozásoké 76%-kal visszaestek. Az új lakásokat 86%-ban természetes személyek, 14%-ban vállalkozások építtették 2017 első félévében. Idén június végéig összesen 139 új lakás épült, ezek több mint fele családi ház, 42%-a többszintes társasházban. Az is megfigyelhető, hogy továbbra is a magánszemélyeknek nagyobb az építkezési kedve, a fél év végéig felhúzott 139 lakásból 120-at természetes személyek építtettek, s ezek közül 72 családi ház. Az is kiolvasható az adatokból, hogy az átlagos lakásméret növekszik, a korábbi 87 helyett immár 110 négyzetméter. Nemcsak építenek, hanem bontanak is lakásokat, az első félében 136 szűnt meg, tehát összességében nem növekedett a lakásállomány. Az első félévében kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma alapján az egy évvel korábbinál 29%-kal kevesebb, összesen 287 lakás építését tervezték erre az esztendőre. Aki még több megyei adatra kíváncsi,

ITT

böngészhet a KSH „Fókuszban a megyék” című elemzéséből.