Szeged első szabad rádiójára emlékeznek

„Itt a Széchényi Rádió Szeged beszél” – ez hangzott el elsőként 1956. október 26-án az éterben a MÁV-igazgatóság Kossuth Lajos sugárúti épületéből, ahol november 6-áig, a szovjet csapatok bevonulásáig működött a forradalmi rádió. Erre emlékezik csütörtökön 17 órától az Élhető Szegedért Egyesület és a KDNP helyi szervezete.

1956-ban 11 olyan nap, amikor Szegeden is lehetett hallani az éterben az igazságot – hangzott el a

Széchenyi Rádió Szeged emléktáblájának avatásán

a forradalom hatvanadik évfordulóján. A város első szabad rádiója a MÁV Zrt. Tisza Lajos körúti igazgatóságának épületéből sugárzott november hatodikáig. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik helyi jelképének is tekinthető a Széchenyi Rádió Szeged, az ott dolgozók odaadó munkája előtt emléktábla avatással tisztelgett az Élhető Szegedért Egyesület tavaly. Ahogy a rádió egyik alapítója, vitéz

Pálházi Ernő

a

SZEGEDma.hu-nak elmondta

, az egykori szegedi rádiósok, Pálházin kívül

Brandenburg Beatrix, Molnár Tibor

és

Oláh József

pontosan tudta, mi várhat rájuk a forradalmi rádió elindításáért, de nem gondolkodtak, csak tették, amit a szívük diktált, s gyakorlatilag elfelejtettek félni. Még Kassán is lehetett hallgatni a Széchenyi Rádiót, olyan nagyteljesítményű adójuk volt. A Kossuth akkoriban forradalmi rádióként működött, de nem adott jó minőségben, így ha valaki az alatt kezdett keresgélni, az 538 méteres középhullámon meg is találta a szegedi állomást, amely reggel héttől éjfélig szólt. Az Élhető Szegedért Egyesület és a KDNP helyi szervezete október 26-án, a rádió indulásának évfordulóján megemlékezésre és koszorúzásra invitál a MÁV-székházhoz 17 óra. Az egybegyűltek 17.30-kor átsétálnak Schvartz Lajos Takaréktár utcai emléktáblájához, ahol az egykori sortűzre emlékeznek, 1956-ban ugyanis azon napon szólalt meg a Széchenyi Rádió, amikor a Takaréktár utcában úgynevezett figyelmeztető sortűz dördült, ami Schwartz Lajos ifjúmunkás életét követelte, és kéttucatnyian megsebesültek.