Sokat köszönhet a reformációnak a magyar nyelv

Az ötszáz évvel ezelőtti események jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország magyar maradjon – hangzott el kedd délután Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pro Domo előadásán. Tőkéczki László történész, egyetemi tanár a reformáció okait és következményeit ismertette a résztvevőkkel.

2017-ben ötszázadik évét ünnepli a reformáció. Ennek apropóján kedden a hitújítást választották a kormányhivatal Pro Domo közéleti előadássorozatának témájaként. „Ez nem pusztán egy vallási évforduló, sokkal inkább egy nagy történelmi összefüggés. Az emberi szuverenitás világát felváltotta az isteni abszolutizmus” – fogalmazott az előadó,

Tőkéczki László

. Az egyetemi tanár hozzátette, a reformáció előzménye tulajdonképpen máig ellentét a protestánsok és a katolikusok között. Míg előbbi demokratikus elveken, alulról felfelé szerveződve működik, addig utóbbi felülről, a pápától lefelé, hierarchikusan épül fel. 1517. október 31-én

Luther Márton

Ágoston-rendi szerzetes 95 tételt tűzött ki a wittenbergi vártemplom kapujára. Tőkéczki László szerint a követelések a mai kor emberének már unalmasnak, sőt, egyenesen érthetetlennek tűnhetnek, akkoriban azonban fontos üzeneteket hordoztak. A katolikus egyház ugyanis a Biblián kívül meghatározta, hogy mit szabad és mit tilos követni a híveknek, míg a protenstánsoknál csak a Szentírás számított; úgy vélték, hogy az emberi hatalmat nem méltó a vallásba kapcsolni. Ez vezetett a nemcsak teológiai, hanem hatalmi és társadalmi nézeteltérésekhez. Ennek ellenére a protestáns felekezetek között is kialakultak ellentétek, például evangélikusok és a kálvinisták között. Ezek a viták leginkább üdvösségtani, azaz az örök élettel kapcsolatos kérdésekben nyilvánultak meg. A reformáció az egész magyar kultúrát fellendítette. Mivel a reformátorok a nép nyelvén, magyarul prédikáltak, és lefordították a Bibliát, tevékenységük nagymértékben hozzájárult az irodalmi nyelv kialakulásához. „Az akkori események nagyban elősegítették, hogy Magyarország magyar maradjon, és egy elszigetelt kis néphez európai eszmék jussanak el” – fejtette ki a történész. Hazánkon belül is nagyok a különbségek: az ország keleti felében a protestánsok, míg nyugaton a katolikusok vannak többségben. Még elhangzott: a kereszténység sokszor volt már a bukás szélén, azonban soha nem fog megbukni, a tartalmi részei viszont átalakulhatnak. A jövő generációinak vélhetően más értelmet nyer majd a vallás és annak jelentése.