Sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a szociális partnerek

A kormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók is sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának első őszi ülésén csütörtökön. A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról azonban parázs vita alakult ki.

Varga Mihály

, nemzetgazdasági miniszter szerdán nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében két és fél százalékponttal csökkennek a vállalkozásokat érintő közterhek, amennyiben az Országgyűlés megszavazza. A tárcavezető az MTI-nek elmondta: beváltotta a reményeket a tavaly aláírt novemberi hatéves bérmegállapodás, ezért indítványa értelmében jövő januártól 2 helyett 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a munkáltatói adók. Varga Mihály emlékeztetett: az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány 2016 novemberében a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, hogy Magyarországon véget érjen az alacsony bérek korszaka. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az ülésen hangsúlyozta: a hatéves megállapodás pozitív értékelését támasztja alá, hogy az első fél évben egyértelműen gyorsult a versenyszférában a béremelések üteme, a tavalyi 5-6 százalékos emelkedés után idén az átlagos bérdinamika meghaladta a 11 százalékot. A bérek kedvező alakulására tekintettel már a parlament előtt van a szociális hozzájárulási adót további fél százalékponttal csökkentő javaslat, amely újabb 40 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál. A magasabb bérek emellett újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitás növekedését is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását - tette hozzá az államtitkár. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is jónak nevezte az MTI-nek a hatéves bérmegállapodással megkezdett irányt, amelyet szavaik szerint folytatni kell. A MASZSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentését is üdvözölték. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a 2017 elején életbe lépett szociális hozzájárulási adó mérsékléséből adódó többletforrást a munkaadók nem minden esetben fordították bérfejlesztésre. Ezért a szakszervezetek azt javasolták a kormánynak, hogy olyan intézkedéseket helyezzen előtérbe, amelyek közvetlenül javítják a munkavállalók helyzetét. Példaként említette az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetését, amelyet, mint mondta a kormány amúgy is megígért. Palkovics Imre hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön az alacsony bérprofilú gazdasági modellből, további béremelésre van szükséges. Ezt a felvetést a költségvetés kitűnő állapota is indokolja. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke, a VKF munkaadói oldalának egyik képviselője azt emelte ki, hogy a várakozásaiknak megfelel a szociális hozzájárulási adó csökkentésének 2,5 százalékpontos mértéke. Ugyanakkor szólt arról is, hogy minél előbb megoldást kell találni a kis lélekszámú településeken működő boltok helyzetére, javítani kell az egyes üzletek hatékonyságát, hiszen sok esetben az idei béremelést sem tudták kigazdálkodni. A VKF munkaadói oldalának másik két képviselője Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy pozitívan értékelik a hatéves bérmegállapodást és üdvözölték a munkaadói terhek további csökkentését. Ugyanakkor Rolek Ferenc közölte, hogy a béremelésnél a járulékcsökkentés ellenére a vállalkozások viselték a legnagyobb terhet, míg Dávid Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a jelentősen emelkedő bérek mellett azokról is beszélni kell, akik nehezen álltak át a magasabb bérekre (vidéki kisvállalkozók, kereskedők, vendéglátósok). A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról parázs vita alakult ki a tárgyaláson, a kezdeményezést a munkavállalói oldal támogatta a munkaadói oldal pedig ellenezte, míg a kormányzat nem foglalt állást az ügyben, a kérdés eldöntését a szociális partnerekre bízta - közölték egyhangúan a szakszervezeti vezetők az MTI-vel. Kordás László szerint a kérdést a kormánynak kell majd eldöntenie. A munkaadói oldal egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy nem indokolt egy évben két munkaszüneti napot is bevezetni. Továbbá arra is rámutattak, hogy ez nem csak társadalompolitikai, hanem gazdasági kérdés is, hiszen ez a GDP-re is hatással van. Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc is megjegyezte, hogy az Európai Unió 28 tagállamból csupán hatban munkaszüneti nap a december 24.