Kétharmados többséget szerezne a Fidesz-KDNP a szeptemberi közvélemény-kutatások összesített eredménye alapján az Országgyűlésben, ha most lennének a választások – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből.
Botka László
múlt heti bukása után körvonalazódik egy MSZP-DK közös lista, de a Jobbikkal szinte kizárt a szocialista összeborulás. Az
, ha a baloldali pártok nem állnak össze a választásra, akkor a kormánypártok még ennél is nagyobb többséget is szerezhetnek, de a kétfarkú kutyák és a Momentum önálló indulása is komoly fejfájást okoz a baloldalon. A 2017. szeptemberi felmérések alapján stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésükhöz hat intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet, a Medián és a Századvég) számait használták föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vették figyelembe.
A hat intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 48,66 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 17,33 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 13,66 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6, az LMP 5,5, az Együtt 1,6, a Párbeszéd 1, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,6 százalékot ért volna el. A becslésüket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadták (22,86 százalék). A mostani mandátumbecslésükben, azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adták. Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 135, a közös baloldal 34, a Jobbik 23, az LMP pedig hét mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal három egyéni kerületet nyerne Budapesten és egyet Csongrád megyében Szegeden. 2014-ben tíz egyéni kerületet nyertek a baloldali erők.
A mandátumbecslés is azt mutatja, hogy a 2014-es országgyűlési választás óta nem változtak érdemben az erőviszonyok. A budapesti körzetekben direkt felfelé módosították a baloldal várható eredményét (vagyis, akkor is baloldali győzelemmel számolnak, ha a Fidesz 5 százalékkal vezet, azért, hogy megnézzék, mi az az eredmény, amit számukra legeslegjobb esetben elérhetnek), mivel 2014-ben is a fővárosban érte el a legjobb eredményét a balliberális ellenzék. Egyébként 2017-ben az időközi választásokon a baloldal csak egy budapesti körzetben tudott győzni, míg a vidéki városokban vagy nem indult el, vagy pedig súlyos vereséget szenvedett. Szeptemberben egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 3,2 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1,2 százalékot. Az ő eredményeiket nem számították bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.
Botka László bukása után úgy tűnik, lesz közös baloldali listaállítás. A baloldali összefogásnak minden bizonnyal nem lesz része az LMP és a Momentum sem, mivel mindkét párt illetékes testülete az önálló indulás mellett döntött. Szintén nem lesz része az összefogásnak a Jobbik, mivel az MSZP többsége elvetette ezt a megoldást. Ha végül mégsem lesz teljes összefogás, és a baloldali erők minden körzetben külön jelöltet állítanak, akkor szinte biztosra lehet venni a kormánypártok kétharmados győzelmét. Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja az ő szereplésük, legfőképpen Budapesten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.