Orbán: Európa külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva

A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében.

Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Duna-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen "az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyarország pedig az utolsó védvonal (...) volt a Nyugat felé". Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy "tervszerűen végrehajtott akció", amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de "nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk" - mondta. "Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását" - fejtette ki a kormányfő. Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled "jelenlegi tetszhalott állapotából", hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az unió területén belüli szabad mozgás.

Orbán Viktor

arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001-ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-híd alapkövét Komáromnál

Robert Fico

szlovák kormányfővel - fejtette ki. Elmondta, hogy a Duna transznacionális program összesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz. A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, "mi azonban akarjuk": a cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak. A miniszterelnök összegzése szerint "a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk". A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban - mondta, hangsúlyozva: "közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek". Az együttműködés azt is jelképezi, hogy "Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed", sőt szélesebb kitekintetésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben - jegyezte meg. A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik.