Népi építészeti program indul - szegedi napsugaras házak is megújulhatnak

A jellegzetes vályogházak és napsugaras oromzatok egykor mindennapos látványnak számítottak térségünkben. A nép életének emlékei napjainkban már csak elvétve bukkannak fel az újonnan épített házak között. Ezért a népi építészeti emlékek megmentését kétmilliárd forinttal támogatja a kormány.

„A dél-alföldi régióban elsősorban a földet használták a magyar népi építészetben. Gyakorlatilag az agyagos földből döngöltek fel falakat az emberek, mindemellett a tetőszerkezetek felépítéséhez fát és nádat alkalmaztak, hiszen a folyószabályozások előtt ehhez az anyaghoz könnyedén hozzá lehetett jutni” – mondta el a SZEGEDma hírportálnak

Mód László

néprajzkutató, aki szerint a népi építészeti műemlékeket az idő vasfoga sem kímélte, és csak kevés maradt fenn az utókor számára. Kiemelte, Szegeden elsősorban a napsugaras oromzat vált a parasztházak elterjedt díszítő elemévé. A helyi népművészet egyik legjellegzetesebb motívumai az 1879-es árvíz pusztítása után élték virágkorukat. Majd az évek múlásával egyre kevesebb épült, a már meglévők pedig a különböző átalakításokkor tűntek el. Napjainkban a napsugaras oromzatok városképi jelentőségű épületnek számítanak, többet közülük műemléknek nyilvánítottak. A kíváncsiskodó tekintetek Alsó- és Felsővárosban találkozhatnak a múlt mára már jórészt elfeledett emlékét őrző házdíszítéssel. *-*„Néprajzosként és magánemberként sem mondhatok mást, mint hogy a népi építészeti emlékek városképi jelentőségűek, hozzátartoznak egy adott település arculatához. Mindazonáltal nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egyedi hangulatuk a turisták számát is növeli” – fogalmazott a szakember.

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a műemlékek felújításakor a magánszemélyeknek vagy közösségeknek figyelembe kell venniük az adott épületre vonatkozó műemlékvédelmi szabályokat és a szerint kell eljárniuk a tervezett rekonstrukció során. „Nagyon fontosnak tartom megemlíteni a népi építészeti emlékek kapcsán, hogy a felújítónak folyamatosan egyeztetnie kell az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal, hiszen ők pontosan megtudják mondani mi az, amit meg szabad változtatni, esetleg visszaállítani az eredeti állapotába” – mondta a szakember. Hangsúlyozta, több tényező is befolyásolhatja egy adott épület rekonstrukciós munkálatait. Mint mondja, más szabályok vonatkoznak arra az épületre, amelynek „csak” a homlokzata a védett vagy egy olyanra, amely jellemző egy adott városrésze. „Nagyon kevesen vannak, akik a kulturális értékeket megvédendőnek és értéknek tartják. Abban a pillanatban, ahogy ráeszmélnek, hogy a műemlékek megóvása anyagi költséggel jár, minden eszközzel harcolni kezdenek ellene” – jegyezte meg Schulcz Péter, majd hozzátette, abban látja a műemlékvédelem általános problémáját, hogy *-*a társadalom a közösségi értékek megvédésekor inkább hátat fordít a problémának. A nép életének emlékei, házak, közösségi épületek, az egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények, mintegy kétezer építészeti emlék talán legrosszabb állapotban lévő műemlékek csoportját alkotják, ezért népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból.

Latorcai Csaba

, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára nemrégiben jelentette be, hogy a leginkább sérült műemlékeket szeretnénk segíteni ezzel a támogatási konstrukcióval. A program újdonságként magánszemélyek és közösségek egyaránt pályázhatnak a tulajdonukban álló műemlék felújításának támogatására. Az épületek rekonstrukciós költségeinek felét fedezi a kormány támogatása, a másik fele a tulajdonosra hárul, így legkevesebb kétmillió, legfeljebb 20 millió forintot kaphat egy-egy pályázó. A projekt első körére október 9-éig várják a jelentkezéseket, a második, 2018-as időszak felhívását decemberben tervezik kiírni, ez összesen másfél milliárd forintot tesz majd ki – áll a kormany.hu oldalon.