„Ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – értékelte az Országgyűlés határozatát Kakas Béla közgyűlési elnök.
Ahogy
, október 3-án módosította az Országgyűlés a megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett, azaz Csanád megye visszakerül Magyarország térképére 2020. június 4-étől. A döntéssel kapcsolatban
Kakas Béla
, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke portálunknak felelevenítette, hogy
a közgyűlés májusban foglalkozott először a témával
,
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter kérte fel a megyét véleményezésre, ami megelőzte azt, hogy az Országgyűlés elé került a téma. A megyei közgyűlés felkérte történész tagját,
Miklós Pétert
, és
Blazovich László
professzort, hogy készítsenek történelmi áttekintést, ami megalapozza a képviselők döntését. Az anyag elkészült, a megyei közgyűlés pedig
egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett – azaz szinte egyöntetűen – elfogadta a határozatot, amely szerint azt javasolják, hogy Csongrád-Csanádra változzon az elnevezés. Kakas Béla elmondta, hogy a konstruktív és kimondottan szakmai vitában elhangzott, a
Szent István
király által alapított vármegyerendszer részekén 1023-ben, illetve 1030-ban létrejött Csongrád és Csanád vármegye. A török időkben ez szétomlott, majd csak az 1730-as években állították vissza eredeti állapotába vissza a vármegyerendszert. A rákosi-éra alatt azonban a szovjet típusú tanácsi rendszer jött létre, a rendszerváltás után pedig Csongrád megye maradt az eredeti elnevezésből.
„Makó környékén Csanád vármegyei települések találhatók, ahol még él a csanádi identitás, ők nem csongrádinak, hanem csanádinak vallják magukat. Az eredeti megyenév-használat tisztelgés a múltunk előtt és a csanádi identitását megélő polgáraink irányába. Összességében ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – hangsúlyozta Kakas Béla. Kitért arra is, hogy a mai Csongrád megye területe 2%-ot magában foglal az egykori Torontál megyéből is, a névváltoztatás kapcsán ezt is vizsgálták, ám mivel csak nagyon kicsin része található a mai Magyarország területén, ezért nem javasolták. Hangsúlyozta azt is, hogy a megye lakosainak nem jelent költséget a megye átnevezése, hiszen a személyi okmányokban nem szerepel a megyenév. Azoknak az intézményeknek, hivataloknak és szervezeteknek, amelyek használják a Csongrád megye elnevezést – így például a Csongrád Megyei Önkormányzatnak is –, új bélyegzőket és cégtáblákat kell csináltatniuk, ám Kakas Béla szerint ezek költsége elenyésző összeg ahhoz képest, hogy milyen súlya és jelentősége van ennek a névváltoztatásnak. A közgyűlési elnök hozzátette, a Csongrád-Csanád megye elnevezés hatálybalépésének a dátuma is jelképes, hiszen 2020. június negyedikén lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.