A Csanád nevet is felveszi Csongrád megye 2020. június 4-től. A megyék nevéről szóló határozat módosítását Lázár János egyéni képviselői indítványára ellenszavazat nélkül fogadta ma el a Parlament.
Lázár János
Csongrád megye nevének megváltoztatása kapcsán portálunknak kiemelte: szimbolikus üzenete van annak, hogy Csongrád megye felveszi a Csanád nevet is. Az átnevezés nem vesz el senkitől semmit, viszont egy ezeréves közösségnek adja vissza a tiszteletet és megbecsülést, amelyet az ott élők megérdemelnek. - Az indítvány Makóról, valamint a térségében lévő településekről szól és innen származik, hiszen Csanád vármegye korábbi központja Makó városa volt. Az átnevezéssel a Kormány azt üzeni a trianoni határokon belül és kívül maradt csanádiaknak, hogy tisztelettel tekint a történelemben betöltött szerepükre, és elismeri Makó városának a Csanád vármegye vezetésében elvégzett munkáját. Szeretnénk visszaadni Makónak és a csanádi térségnek a megbecsülését azzal, hogy 2020. június 04-től, Trianon 100. évfordulóját követően visszaállítjuk Csanád megyét a megye elnevezésében, így Csanád megye ismét felkerül Magyarország térképére – mondta el portálunknak Lázár János, Hódmezővásárhely és Makó térségének országgyűlési képviselője, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Korábban írtuk, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés 2017. június 30-án hozott határozatában támogatta a megyenév megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot. Az Országgyűlés Lázár János egyéni képviselői indítványára ma ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról. A döntés értelmében Csongrád megye 2020. június 04-től Csongrád-Csanádra változik. Az átnevezés a lakosság számára költséget nem jelent, hiszen a személyi okmányokon, az autók rendszámtábláján nem szerepel a megyenév. A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett módosították, azaz *-*2020. június 4-én lép hatályba.
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki fideszes képviselőként jegyezte a most elfogadott javaslatot
Kovács Zoltánnal
közösen - korábban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, utalva arra, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él. A tárcavezető kitért arra is, hogy az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátumon túl pedig a tanácsrendszer is pusztítást jelentett a térségnek. A Makóról indult névváltoztatási kezdeményezést a megyei közgyűlés június 30-án tárgyalta meg, és támogatását fejezte ki ahhoz, hogy a megye elnevezése Csongrád-Csanádra módosuljon. Az indítvány meghagyná Szegedet megyeszékhelynek. Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a “történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni”.
Mint arról
hírt adtunk, a megyei közgyűlés határozatban támogatta a névváltoztatást. A közgyűlés először májusban foglalkozott a témával, majd június végi ülésükön több mint egy órát érveltek, vitáztak a megye átnevezéséről a határozathozatal előtt. A közgyűlés felkérte történész tagját,
Miklós Péter
t, valamint
Blazovich László
professzort, volt megyei levéltárvezetőt, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hogy fejtsék ki a kérdésben szakmai álláspontjukat, mielőtt állást foglalnának. Miklós Péter arra emlékeztetett, hogy Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között, akkor ugyanis a kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként Rákosi Mátyás és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit – köztük a vármegyerendszert –, s helyette a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki az a Csongrád megye, amelyet ma ismerünk. Területe három egykori történelmi vármegyét érint, egyrészt a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, illetve a 13. században szerveződött Torontál vármegyét.
Miklós Péter
meglátása szerint a Csongrád-Csanád megye elnevezés a megalapozott, ha hozzátennék még a Torontált is, akkor azon túl, hogy egyrészt bonyolult lenne az elnevezés, másrészt Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, vagy Makó városa, ráadásul a Marostól délre élő polgárainak napjainkban nincs torontáli identitása. A voksolásnál az MSZP-s
Havasi Jánosné
nemmel szavazott, párttársa,
Móra József Antal
tartózkodott, a többi képviselő viszont támogatta, hogy Csongrád-Csanád legyen a megye új neve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.