B. Nagy: Az elesettek adtak erőt ahhoz, hogy legyen tartásunk!

„A világ népei pontosan tudják, hogy a magyar mindig készen áll arra, hogy igazáért, függetlenségéért, szabadságáért és hazájáért harcoljon, és megvédje azt, ami az övé” – fogalmazott B. Nagy László a Rerrich Béla téri ünnepségen.

A

Melocco Miklós

alkotta Szabadság pillangója című emlékműnél tartott ünnepségen

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő először a szobor üzenetére hívta fel az ünneplők figyelmét. Úgy fogalmazott, ez a szobor maga a fájdalom, egy életen át hordozott seb, ami a kérészéletű forradalom okán szenvedek el azok, akik harcoltak a szabadságért és vállalták a meghurcoltatást. A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal közös megemlékezésén a megyei fejlesztési biztosi posztot is betöltő politikus felidézte a 61 évvel ezelőtti szegedi eseményeket, majd a forradalom véres leverését. „3500 szabadságért küzdő honfitársunk elesett, 20 ezer sebesült és 20 ezer bebörtönzött, 13 ezer internált, 229 kivégzett, s eljött a rideg sötét, minden emberi méltóságot megtörő szovjet megszállás” – fogalmazott. Hozzátette, mégis az elesettek adtak erőt ahhoz, hogy legyen tartásunk, és – ha titokban is – volt mire büszkének lennünk. „A kommunista világrendszer az összefogás megrázkódtatását azonban soha nem tudta kiheverni. A becsületes gondolkodók pedig leszámoltak a Szovjetunióhoz és a kommunizmushoz fűződő illúzióikkal. Nem elegáns róla beszélni, de tudjuk, még mindig léteznek olyan politikai erők, akik szinte bizonyosan nem őszintén és nem tiszta szívvel emlékeznek meg ezen a napon, legalábbis nem az elesetteknek a tiszteletére” – jelentette ki a szónok. Hozzátette, nemzeti önrendezésünk mindennél előbbre való, akkor is, ha ezt egyesek vitatják „bizonyos furcsa kötődésű pártcsaládok részéről”. „A forradalmat vérbe fojtó hóhérok százai és ennek a politikának az örökösei mai napig aktívan munkálkodnak, s próbálnak fogást találni mindenen, és kikezdeni mindenkit, aki nemzeti gondolkodó. Módszereik nem változtak, ma sem áll távol tőlük a megtévesztés és kommunista trükkök százai” – hangsúlyozta B. Nagy. Ettől függetlenül szerinte van okunk ünnepelni, hiszen a forradalmárok álma megvalósult, és egy független, demokratikus országban élhetünk. „Olyan ország polgárai vagyunk, amely képes az önérvényesítésre, és képes megvédeni állampolgárait, ha kell bármiféle elnyomás, invázió vagy terror ellen. Meggyőződésem, hogy az 1956-os forradalomnak köszönhetjük, hogy Magyarországra pozitívan tekint ma a nagyvilág. A szovjet túlerő ellen küzdő szabadságharcosok hősiessége mindenütt a máig tartó megbecsülést szerzett a magyar népnek. A világ népei pontosan tudják, hogy a magyar mindig készen áll arra, hogy igazáért, függetlenségéért, szabadságáért és hazájáért harcoljon, és megvédje azt, ami az övé” – közölte az országgyűlési képviselő.

Fejér Dénes

, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) megyei szervezetének elnöke azt mondta, jobban kellene foglalkozni az ’56-osokkal, akik később a rendszer üldözöttei, tönkretettei voltak. Hozzátette, hosszú éveken át azt tartotta legfontosabb feladatának a POFOSZ, hogy mint a 61 évvel ezelőtti események tanúi minél szélesebb körben megismertessék az akkori szegedi történéseket. „Mi valamennyien a magyar- és világtörténelemnek bátor katonái voltunk, akiket ezért évtizedeken keresztül megpróbáltak térdre kényszeríteni. De mi talpon maradtunk! Nekünk nincsenek százmilliós villáink, nincsenek milliárdjaink, mint azoknak, akik a mi kezdeti helytállásunkat követő változásokat meglovagolva jutottak vagyonhoz és új hatalmukhoz. De nekünk van, ami nekik talán nincs is: becsületünk. Mi, akkor is ’56-osok leszünk, ha már a földben nyugszunk, ránk így fognak emlékezni. A mi egykori tetteinket megőrzi az idő és a talán a magyar történelem is. De még élünk, s amíg élünk jogunk van arra, hogy úgy vegye tudomásul mindenki a mi akkori tetteinket, ahogy az történeti szerepünk után bennünket megillet” – hangsúlyozta. Azt kívánta, hogy minden meghurcolt ’56-os és családja legyen büszke arra, amit 61 évvel ezelőtt tett. Fejér Dénes kifejezte azon reményét is, hogy a nemrégiben tulajdonosváltáson átesett Délmagyarországban megjelenhetnek majd a politikai üldözöttek véleménye is, amit a POFOSZ megyei elnöke több ízben hiányolt korábban. A megyei közgyűlés és a kormányhivatal ünnepségén a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai adtak színvonalas és látvényos műsort. A rendezvény koszorúzással zárult, majd a dómban emlékező szentmisét tartottak.

Csongrád Megye Önkormányzata és a Csongrád Megyei Kormányhivatal az ünnep is folytatja a megemlékező programok sorát, keddtől péntekig rendhagyó történelemóráknak lehetnek részesei általános és középiskolások a Kormányhivatal Rákóczi téri épületében kialakított Pártkontroll szobában. November 4-én, a szabadságharc leverésének évfordulóján az áldozatokra, a veszteségre emlékeznek, Tóbiás Klára szobrászművész Magyar Piéta című alkotásánál. Ott Karol Biernacki történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára igazgatója mond beszédet, majd mécsesek gyújtásával adóznak a mártírok és a meghurcoltak emlékének. November 6-án, 16 órától Bálint László állambiztonsági kutató legújabb könyvét, „A hálózati nyilvántartás szereplői – Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében” című kötetet mutatják be a Pártkontroll szobában. A szerzővel Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont igazgatója beszélget majd.