Arany-Tóth Ferencre emlékeztek az Emlékpontban

Az 1951 és 1955 között Békéssámsonból indult Magyar Ellenállási Mozgalom utolsóként, nyolcvanhárom éves korában idén október 4-én elhunyt tagjára, Arany-Tóth Ferencre emlékeztek hétfő délelőtt a hódmezővásárhelyi Emlékpont rendhagyó történelemóráján.

Arany-Tóth Ferenc

életútját az Emlékpont történésze,

Nagy Gyöngyi

foglalta össze, aki szólt a mezőgazdaság kollektivizálása során alkalmazott nyomásgyakorlásról, a padlássöprésekről és az így kialakult tarthatatlan helyzetről, amelyre válaszul Arany-Tóth Ferenc társaival együtt megalakította a Magyar Ellenállási Mozgalmat. Az előadás során vetítésre került az Emlékpont és a Vásárhelyi Televízió együttműködésében tavaly nyáron készült interjú, amelyben Feri bácsi maga mesélte el a szervezet által végzett veszélyes tevékenység, az illegális röplapszórás négyéves történetét. A sámsoni fiatalok először csak a környező települések vásáraiban szórták szét hajnalban a házilagos technikával sokszorosított, a fennálló rend fonákságaira rámutató és a szabadság utáni vágyat kifejező nyomtatványaikat, majd később az ország más területein is végezték tevékenységüket. „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja" – olvasható az egyik röplapon, amelyek terjesztésére az kommunista államvédelem is felfigyelt. A mozgalom szabályait egyik buzgó társuk súlyosan megsértette, amikor saját, fővárosi munkahelyén szórta szét a röplapokat. Itt mindössze ketten dolgoztak Békés megyéből, s a ráállított besúgó bizalmába férkőzött és „kiszedte belőle" a mozgalom teljes névsorát. Az elfogott és bíróság elé állított fiatalemberek közül kettőre halálos ítéletet szabtak ki, míg a többiek összesen 168 év büntetésben részesültek. A két halálos ítéletet végül az akkori amerikai és szovjet vezetés megegyezésének köszönhetően nem hajtották végre, Arany-Tóth Ferencet kényszermunkára ítélték. Bár 1956-ban egy rövid időre megszakadt a fogvatartása, a forradalom bukása után folytatódott a szabadságvesztés. A szabadulását követően nem helyezkedhetett el agronómus végzettségének megfelelőn, hanem fizikai munkát vállalt a fővárosban, majd Vásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban és egészen a rendszerváltásig megfigyelte tevékenységét a hatalom. Nagy Gyöngyi elmondta: a rendszerváltás idején Arany-Tóth Ferenc a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének egyik alapítója volt, majd a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeként tagja lett az első szabadon választott hódmezővásárhelyi képviselőtestületnek. Fontos volt számára, hogy a 2015-ben Békéssámsonon létrejött a Szabadság Háza, és egy évre rá a kommunizmus áldozatainak emléknapjának egyik központi eseményére is itt került sor, ahol Áder János köztársasági elnökkel egy színpadon mondta el emlékező beszédét, s a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is átvehette. Arany-Tóth Ferenc számos esetben volt vendége az Emlékpontnak, ahol sok-sok diáknak mesélte el a sámsoni fiatalok történetét. https://www.youtube.com/watch?v=pAkqQJzHzFU