Pesti Srácok: a kvótapárti ellenzék már rég behódolt volna Brüsszelnek

Elmeszelték Magyarországot, örömtáncot jár az ellenzék - írja a Pesti Srácok. Ez annak fényében nem meglepő, hogy minden ellenzéki párt a magyar és az európai parlamentben is a kvóta, a migránsok betelepítése mellett foglalt állást.

Egy emberként ünnepeli az ellenzék, hogy az unió bírósága elutasította a magyar kormány keresetét a kvótaperben és úgy döntött, hazánknak részt kell vennie a migránsok uniós elosztási mechanizmusában - írja a

Pesti Srácok

. Az ellenzék mindig is pártpolitikai kérdésként és nem nemzeti kérdésként kezelte a magyar kormány kvóta elleni harcát, a kormánypárti politikusok szerint ha az ellenzéken múlt volna, akkor a kvótát már régen végrehajtották volna. A parlament 2015 novemberében döntött úgy, hogy az uniós kvótát megtámadja az Európai Bíróságon, az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a Magyar Liberális Párt és az LMP már akkor sem támogatta a kvótapert. A Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – házszabálytól eltéréssel – fogadták el a képviselők. Igennel a kormánypárti és jobbikos képviselők mellett a független

Kónya Péter

voksolt, elutasították az előterjesztést az MSZP és az LMP képviselői, a DK-s képviselők, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok frakcióhoz tartozó képviselői. A kvótáról szóló 2016 októberében tartott népszavazást az ellenzék az első perctől az utolsóig támadta, az baloldal nyíltan, a Jobbik fű alatt bojkottálta. A jogilag érvénytelen, de a résztvevők 98 százaléka által elutasított kvótáról szóló népszavazás után

Orbán Viktor

alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy megakadályozhassák a migránsok betelepítését. Az ellenzék az Országgyűlésben leszavazta és megakadályozta az alkotmánymódosítást, az ügyben a Jobbik is felsorakozott a baloldal mögött, pedig áprilisban még úgy nyilatkozott

Vona Gábor

, hogy “aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítást, az hazaáruló”. A Jobbik pártelnöke novemberben nemmel szavazott. Vona az RTL Klub műsorában pedig már így véleményezte a migránsok elosztását: “A kvóták alapján történő szétosztás is felmerült már, és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni…”

Molnár Gyula

, az MSZP elnöke az ATV-n azt mondta, hogy pártja a kötelező betelepítési migránskvótát is elfogadná, ha 2018-ban hatalomra kerülne az MSZP. „Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket. Tehát ez egy tárgyalás. A korlátlan kvótát az MSZP soha sem fogadta el, ezt nyilván utolsó utáni percig tárgyalni kell, de azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni” – fogalmazott akkor Molnár Gyula. Ennél tovább ment a baloldali ellenzék többi pártja: a Demokratikus Koalíció még aláírást is gyűjtött a kvóta mellett és kampányolt a migránsok befogadásáért. Az Együtt állásfoglalása így hangzott 2015-ben: “Nem párezer ember menekültként való befogadására hivatott hazánk, hanem 15 ezer fő befogadására, ami a magyar népesség kevesebb mint 2 ezreléke.” Az LMP hibának minősítette a kvóta elutasítását a magyar kormány részéről, mert az jó irány. Nem csak belpolitikai fronton indított támadást a "demokratikus" ellenzék: magyar baloldali EP-képviselők – név szerint:

Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás

megszavazták azt, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. Az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és az LMP politikusai támogatták azt a migránspárti jelentést is, amelynek értelmében az unió kiterjeszti a menekültek fogalmát, legalizálja a gazdasági bevándorlást, megkönnyíti a migránsok családegyesítését és felgyorsítja a betelepítést.