Palkovics: Magyarország sokkal többet költ az OECD átlagánál az oktatási rendszer fejlesztésére

Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László oktatási államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár az OECD legfrissebb tanulmányát értékelve kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert minél korábban kerülnek be a gyerekek az oktatási rendszerbe, annál jobbak lesznek a tanulási eredmények. Hozzátette: 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, míg az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával.

Palkovics László

kitért arra is, hogy Magyarországon a középfokú végzettségű fiatal felnőttek elhelyezkedési esélyei az elmúlt tíz évben az OECD-átlagához képest igen pozitívan változtak. A felsőfokú végzettségűek körében pedig hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség az OECD államai közül. Az oktatási államtitkár megjegyezte: a szakképesítéssel rendelkezők esetén is az egyik legjobb arányt tudják produkálni. A jelentés kiemeli, hogy ez alapvetően erős és integrált képzési rendszernek köszönhető. A szakmai végzettséggel nem rendelkezők körében az OECD-átlag a jellemző, azaz mintegy 15 százalék nem talál munkát. Mint mondta, Magyarországon, ha valaki műszaki, természettudományos, informatikai végzettséggel bír, lényegesen nagyobb eséllyel talál munkát, mint az OECD-átlaga. A jelentés megállapításai közül kiemelte, hogy Magyarországon a diploma továbbra is jó befektetésnek számít, a megtérülést tekintve hazánk az elsők között van. Kitért arra is, hogy a jelentés szerint a pedagógus szakképzettséggel bírók 82 százaléka állásban van, ez elmarad némileg az OECD-átlagtól, a felsőfokú intézmények kibocsátása ugyanakkor e téren a legmagasabb az OECD-országok közül. Megjegyezte: a használt módszertan szerint, ha a GPD-arányos ráfordítást nézik, akkor a 2014-es adatok szerint az oktatási kiadások mintegy négy százalékot tesznek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források, s míg 2013-ben 1386 milliárd forint volt az oktatási rendszerre fordított összeg, addig jövőre a becsült adatok szerint a 2100 milliárdot is meghaladja majd. Palkovics László kitért arra is, hogy a tanári bérek 2013-ban Magyarországon még az egyik legalacsonyabbak közé tartoztak, ugyanakkor 2015-ben a pedagógus életpálya keretében 31 százalékkal nőttek, bár akkor még nem érték el az OECD-átlagot. 2017 szeptemberére ezt az arányt a bérek nagyjából elérték a diplomás keresetekhez viszonyítva, s a növekedés üteme a legmagasabb volt hazánkban az OECD-államok közül. Az oktatási államtitkár a jelentés általános megállapításai közül kiemelte még, hogy a fiatalok továbbra is preferálják a magasabb fokú tanulmányokat, s a felsőfokú végzettséggel bírók elhelyezkedési esélyei lényegesen jobbak. Emellett az oktatásra fordított összeg nagyobb mértékben nőtt, mint a végzettek száma. A pedagógusok korfája ugyanakkor tovább romlott, s a nyugdíjhoz közel állók száma nőtt - említett meg Palkovics László egy másik megállapítást.