Markánsabb, ízletesebb kenyerek a boltok polcain

A Magyar Élelmiszerkönyv tartalmának változtatása a sütőipari termékeket is érintette, így például azóta csak a rendeletben leírtaknak megfelelő jelöléssel és tartalommal bíró áruk hozhatók forgalomba. A termékek minőségjavulását várták a kezdeményezéstől.

A törvényi szabálymódosítás előkészítői munkájában is szerepet vállaló Magyar Pékszövetség szakmai titkárától,

Werli Józseftől

megtudtuk, a nyár folyamán életbe lépő változások óta még rövid idő telt el ahhoz, hogy átfogóan lehessen véleményt alkotni az eredményekről, ugyanakkor elmondta, az eddigi visszajelzések pozitívak a szakma és a vásárlók részéről is. „A Földművelésügyi Minisztérium a jobb minőségű kenyerek és a pékáruk készítése érdekében kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak változtatásait. Úgy gondolom, a kitűzött célt sikerült elérni, ugyanis a magasabb minőséget képviselő, biológiailag értékesebb összetételű termékek választéka szélesedett, ezáltal kívánják a vásárlók figyelmét is ráirányítani a minőségibb pékáruk fogyasztására, már csak saját egészségük érdekében is, hiszen ezek a termékek rostdúsabbak, vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben is gazdagabbak” – emelte ki Werli József. A sütőipari termékekre vonatkozó új szabályozás alapján, a házi kenyér elnevezés helyett fehér-, vagy búzakenyér elnevezéssel lehet forgalomba hozni az ebbe a csoportba tartozó termékeket. A kenyér esetében a legkisebb forgalomba hozható mennyiséget – a korábbi 500 gramm helyett – 250 gramm alsó határértékben állapították meg. Ekkora tömegű terméket is lehet kenyérnek nevezni, amennyiben a további feltételeknek is megfelel, továbbá rendelkezik a szükséges címkével is. Érdemes a csomagolt kenyerek összetételét szemügyre venni a címkén, ugyanis 100 grammra lebontva a kenyér tápértékét, a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost és a só mennyiségét is fel kell tüntetni. A csomagolatlan termék esetében vásárlói kérésre a termékekről eladónak kell tájékoztatást adnia erről. A rozskenyér rozstartalmát minimum 60 százalékban határozták meg, amennyiben ez az érték elmarad ettől, de a rozsőrlemény meghaladja a 30 százalékot a korábbi 15,1 százalék helyett, akkor a terméket rozsos kenyér elnevezéssel lehet forgalomba hozni. A teljes kiőrlésű kenyereket is érintette az előírás-változtatás. A terméknek minimum 60 százalék, vagy afeletti mértékben tartalmaznia kell teljes kiőrlésű lisztet. Ezentúl csak is azok a termékek számítanak teljes kiőrlésűnek, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet. Korábban ez az érték alacsony mértékű százalékot tett ki. A Graham 90 százalékban határozták meg a Graham liszt tartalmat, míg legfeljebb tíz százalékban a búza vagy rozsőrlemény mennyiségét. A tönköly kenyérnél 60 százalék az alsó határérték, legfeljebb 40 százalék egyéb búza- vagy rozsőrlemény-tartalom mellett. „A feltüntetett érték-minimumoktól felfelé ellehet térni, a tapasztalatok alapján erre is van példa. Az átállás új technológiai fogásokat is igényelt, a teljes kiőrlésű és rozskenyerek hosszabb technológiai idővel készülnek, hosszú érésű kovász alkalmazásának bevezetésével, újraalkalmazásával. Ennek és a magasabb beltartalmi összetételnek természetesen némi költségvonzata is van, ugyanakkor a jobb minőségű termékek tovább frissek maradhatnak, ez egyfajta takarékosságot is jelenthet” – tette hozzá a szakmai titkár, megjegyezve, a kenyerek és egyéb pékáruk széles választékának köszönhetően mindenki megtalálhatja a maga számára kedvező árfekvésű terméket. „A korábban hatályban lévő előírások is már kellően szigorúak voltak, az új előírások által csak még jobb minőségű termékeket érhetnek el a vásárlók. A szabályok szigorodtak többek között a kézműves termékekre vonatkozóan is” – hangsúlyozta. Megtudtuk, a Magyar Pékszövetség a Kenyérünnep alkalmával versenyt hirdetett. A kitűzött cél volt, hogy a jelentkezők már az új előírásoknak eleget tevő pékáruval regisztrálják magukat három kategóriában: búzakenyér, rozskenyér és teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyerekkel. A búzakenyér kategóriájának győztes terméke lett egyben a kiválasztott Szent István-napi kenyér. Ez az esemény volt az életben lévő törvénymódosítás szemrevételének első mérföldköve, a benevezett áruk jelesre vizsgáztak. Az ország több pontján rendeztek még versenyt. Werli József kiemelte, egy kisalföldi „megmérettetésen” a helyi újság olvasói ajánlásaiból állították össze a résztvevők listáját, az árut közvetlenül a boltokból szerezték be, ez egyben egy mintavételi eljárásnak is betudható volt. A szakma képviselői és a fogyasztók alkotta grémium is elégedett volt a tapasztaltakkal, ez is egy pozitív visszacsatolás volt a törvényi változások megvalósulását illetően. Werli József elmondta, a gyártók részéről az átállás folyamatos, az eredmény mindannyiunk érdekét szolgálja.