Az Európai Bíróság elutasította a magyar keresetet + SZAVAZÁS

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére. Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra. Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték. A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez. Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége. Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".

Dimitrisz Avramopulosz

, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. "Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.

19.47: Szijjártó: politikai döntés született

Az Európai Bíróság döntése a kvótaperben felháborító, teljes mértékben ellentétes az európai értékekkel és az európai biztonsággal, politikai döntés született - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. A külügyminiszter kifejtette: az Európai Bíróság döntése nem arról szól, hogy "holnaptól" illegális bevándorlókat kellene befogadnia Magyarországnak, hanem arról, hogy eljárásrendileg nézve az a döntés, amelyet a belügyminiszterek tanácsa hozott a kötelező betelepítési kvótákról, jogszerűen született. Most újabb jogi csata következik - tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, nonszensz, hogy miközben az Európai Tanács, az EU "csúcs döntéshozó szerve" azt mondta, hogy a kvóta önkéntes, ezt egy alacsonyabb szintű intézmény, a belügyminiszterek tanácsa felülírta, kötelezőnek nyilvánítva a kvótákat, és az Európai Bizottság ezt végre akarja hajtatni. Amelyik tagállam pedig nem tesz ennek eleget, az ellen kötelezettségszegési eljárást indít - tette hozzá a külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: az Európai Bíróság döntése felháborító, teljesen ellentétes az európai értékekkel és az európai biztonsággal, politikai döntés született. "Minden fronton küzdünk", hogy továbbra se lehessen Magyarország és a magyarok feje fölött dönteni arról, ki jöhet be az ország területére - jelentette ki. Arra is kitért, hogy a kvótahatározat végrehajtásának határideje szeptember 26., és abból látszik, hogy a határozat sikertelen döntés volt, hogy 20 nap múlva lejár a határidő, viszont az eredetileg vállalt kvótáknak csak a 25 százalékát teljesítették, holott két éve született erről döntés. A tárcavezető szerint a bizottság a migrációs válságot illetően csak az illegális bevándorlók betelepítését támogatja, pedig inkább a határokat kellene megvédeni. Szijjártó Péter a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium bezárásáról elmondta: múlt szerdán járt Bukarestben, ahol jó tárgyalásokat folytatott a román külügyminiszterrel, és "nem volt szerencsés", hogy neki nem említették, ilyen döntés születik az iskoláról. Magyarország továbbra is kedvező irányba szeretné terelni a kétoldalú kapcsolatokat, de ez a lépés elfogadhatatlan, és jogos elvárás a román kormánnyal szemben, hogy ne kerüljön sor egy magyar katolikus iskola bezárására Marosvásárhelyen, ha valóban javítani akarják a magyar-román kapcsolatokat - vélekedett. Mint mondta, érdekünk a stratégiai jó viszony Romániával, a romániai magyar kisebbségnek is érdeke a két ország jó kapcsolata, de "övön aluli ütés volt", hogy egy nappal a látogatása után ez a döntés született, és "több érzékenységet várunk" az ügyben. Mindazonáltal Magyarország elkötelezett a kapcsolatok javítása mellett, azonban ezt az ügyet meg kell oldani - fűzte hozzá.

17.24: Fidesz: a Jobbik már bebizonyította, hogy rájuk sem lehet számítani Magyarország védelmében

A Fidesz szerint a Jobbik már bebizonyította, hogy nem lehet rá számítani az ország védelmében, megbízhatatlan, mert a "hatalomért és a pénzért" bármit megtesznek, és annak ellenkezőjét is. A nagyobbik kormánypárt szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményével ezzel Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivőjének szavaira reagált. Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón korábban azt mondta, a Jobbik elutasítja és felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését a kvótaperben, és arra válaszul ismét benyújtja a parlament elé azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a "szegény és gazdag migránsok" magyarországi letelepedését is megtiltaná. A Fidesz reagálásában azt írta, Vona Gábor, a párt elnöke korábban még azt mondta, hogy aki nem szavazza meg a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítást, az "hazaáruló", később viszont az MSZP-vel és a Demokratikus koalícióval együtt nemmel voksoltak. Közölték továbbá: a Jobbikkal ellentétben a Fidesz-KDNP "az első perctől" harcol a kvóta ellen és a magyar emberek a kormánypártokra továbbra is számíthatnak az ország védelmében. Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén. Az Európai Bíróság szerdai közlése szerint elutasította a keresetet.

16.02: Dimitrisz Avramopulosz: fontos, hogy minden tagállam eleget tegyen kötelezettségeinek

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán. Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét. A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell - húzta alá a biztos. Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy - mondta Avramopulosz. A bíróság kötelezettségszegési eljárás végén pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, melyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek. Az uniós biztos hangsúlyozta, az európai szolidaritás kérdése esetén "nem számokról van szó". Mint mondta, nem lehet úgy válogatni az intézkedések között, mint egy étlapról, ezért is támogatja az uniós bizottság a bíróság szerdai döntését. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktornak küldött levelével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság kész arra, hogy minden tagállamnak támogatást nyújtson ahhoz, hogy megvédjék az Európai Unió külső határait és kezeljék a migrációt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a szolidaritás kétirányú és kölcsönös, amelyből minden tagállamnak ki kell vennie a részét. A közösen vállalt kötelezettségeknek mindenkinek meg kell felelnie - húzta alá. Avramopulosz az unió migrációval kapcsolatos intézkedéseinek eredményeit bemutató jelentést ismertetve rámutatott, az uniós bíróság szerdai döntésével megerősítette, hogy vészhelyzet alakult ki a nagyszámú menekült hirtelen érkezésével. Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban áthelyezzék az összes jogosult menedékkérőt Olaszországból és Görögországból. Megemlítette, hogy az EU-Törökország között létrejött migrációs megállapodás továbbra is alacsony szinten tartja a Görögországba érkező illegálisan érkező migránsok számát, és már csaknem 10 ezer szíriai EU-ba való áttelepítését tette lehetővé. Mint elmondta, néhány tagállam már végrehajtotta a rájuk eső áthelyezéseket Görögországból vagy Olaszországból, és többen közel állnak ehhez. Megemlítette, hogy Ausztria megkezdte az áthelyezéseket Olaszországból, és Szlovákiában is folyamatban vannak ennek előkészületei.

15.57: A Jobbik újra benyújtja alaptörvény-módosító javaslatát

A Jobbik az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntésére válaszul ismét benyújtja a parlament elé azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a "szegény és gazdag migránsok" magyarországi letelepedését is megtiltaná.

Mirkóczki Ádám

, az ellenzéki párt szóvivője, országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Jobbik elutasítja és felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését. Egyetlen bíróság, vagy uniós tagállam sem kötelezhet egy másik nemzetet arra, hogy akarata ellenére kívülről megváltoztassa etnikai, demográfiai, vallási, vagy kulturális összetételét - fejtette ki. A Jobbik szóvivője szerint ez ellen csak egy olyan alkotmánymódosítás jelenthetne védelmet, amelyet a Fidesz-KDNP többször leszavazott. Mirkóczki Ádám hazugnak és kétszínűnek nevezte a kormány migrációs politikáját, mivel szerinte miközben a kabinet tagjai újabb csatára buzdítanak 1294 migráns befogadásával szemben, addig több tízezer letelepedőt pénzért bármikor szívesen látnak az országban. Ez is azt mutatja, hogy a "piszkos pénz és a korrupció mindenféle szabadságharcot és tagállami akaratot felülír" - mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, amennyiben az Európai Bíróság letelepedési kötvény vásárlására kötelezte volna Jean-Claude Junckert, akkor Szijjártó Péter és Trócsányi László miniszterek "ma nem hevesen tiltakoznának, hanem boldogan tapsolnának".

14.33: Varga: hosszú távon az európai döntések nem befolyásolják a gazdaság lehetőségeit

Ki kell értékelni az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, meg kell nézni az indoklást, hosszú távon azonban az európai döntések alapvetően nem befolyásolják a magyar gazdaság lehetőségeit - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Bíróság döntésének gazdasági hatására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva szerdán, Budapesten. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedése stabil, az elmúlt években több szektor is bekapcsolódott a gazdasági bővülésbe. A miniszter abban bízik, hogy a következő években a magyar gazdaság lendülete kitart, és megtörténik az a felzárkózás, amit mindenki szeretne. Újságírói kérdésre Varga Mihály kifejtette, biztonság nélkül nincs befektetés, beruházás, a pénzét mindenki oda viszi, ahol biztonságban tudja. Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt időszakban jelentős külföldi tőkét vonzott, ennek egyik alapja pedig az, hogy garantálja minden beruházás, befektetés, magánszemély biztonságát. Szerinte szükség volt a migrációs politikában a magyar vélemény kinyilvánításra, kiállásra, mert szerinte ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a következő időben még vonzóbb legyen a külföldi beruházóknak.

14.21: Kósa: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító európai bírósági ítéletre reagálva. A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni - mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: Magyarország ezt élesen ellenzi, mert ez veszélyezteti az európai nemzetek érdekeit, az európaiak biztonságát. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez - tette hozzá. A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám "a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik", Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. "Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni" - jegyezte meg. Azt is mondta, hogy szinte még meg sem száradt a tinta a bírósági ítéleten, a Politico brüsszeli hírportál már arról számolt be, hogy az Európai Bizottság a kvóták megduplázását tervezi. Kósa Lajos az ellenzék kvótaügyben tett több korábbi nyilatkozatát is idézte, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az ellenzék összevissza hazudott a témában. Emlékeztetett például arra, hogy az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tavaly kamunak nevezte a kvótareferendum kérdését, mondván, nincs és nem is lehet kötelező kvóta, és hozzá hasonlóan párttársai, Tóth Bertalan frakcióvezető és Ujhelyi István európai parlamenti képviselő is úgy nyilatkozott, kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz. Hozzátette, a DK ugyancsak okafogyottnak tartotta a kvótanépszavazást. Azt is mondta továbbá, hogy kvótaügyben Vona Gábor és pártja, a Jobbik átállt a baloldal álláspontjára. Más témában, arra a felvetésre, hogy egy befolyásos azeri politikus fia cégének MKB-számlájára éppen akkortájt érkezett hétmillió dollár, amikor Magyarország kiadta az azeri baltás gyilkost, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: "mindenfajta összefüggés hamis", a baltás gyilkosként emlegetett férfi kiadása nemzetközi egyezményen alapult. A tao-pénzek megismerhetőségével kapcsolatban tervezett módosításról Kósa Lajos kérdésre azt mondta: csak az adat megismerésének módja változik, így a cégek tao-befizetése lesz nyilvános, nem pedig az, hogy egyes sportegyesületek kitől mennyi pénzt kaptak.

13.22: Szijjártó: az igazi csata most kezdődik

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter

hangsúlyozta, "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot". A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte Szijjártó Péter. Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU "átadja a múltnak", hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát. Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat - mutatott rá. Hozzátette: a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem. Kérdésre elmondta: Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben. A sajtótájékoztatón

Trócsányi László

igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit. Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia - mondta. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - mondta. Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet. A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő. Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának. Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta: a magyar-holland kapcsolatok ügyében, amit lehetett, elrendeztek, a miniszterelnökök pedig a szeptember végi tallinni uniós csúcson "váltanak néhány szót". Szintén kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött befolyásos külföldi tisztségviselők és szervezetek támogatására, a külügyminiszter azt mondta: remélhetőleg a vizsgálatok mielőbb kiderítik, mi történt. Közölte: visszautasít minden sejtetést, amely a magyar külpolitikai döntések és valószínűleg nemzetközi bűncselekmények közötti összefüggésekre vonatkozik. Elfogadhatatlan politikusok és újságírók lefizetése akár Európában, akár máshol - hangsúlyozta.

12.49: Fico: nem változtat a szlovák kormány álláspontján a bírósági döntés

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán az Európai Bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva. A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott. Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a kvótaperben hozott döntésre reagálva azt mondta: a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is. A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a "határok kemény védelmével", amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás. Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt. "Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt" - szögezte le a szlovák miniszterelnök. A kvótaperben született döntésre több szlovákiai párt is közleményben reagált, ezekben az ellenzéki politikai csoportosulások javarészt a kormány, illetve személyesen Robert Fico hibájaként jelölték meg a beadványt illetve annak sikertelenségét. A kormány hivatalos álláspontjával részben szembemenő véleményt fogalmazott meg a kormánykoalíció részét képező Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt. A migránsokat kizárólag menekültekként megjelölő párt közleményében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozva azt írta: kezdetektől fogva elutasították a kvótadöntés elleni beadványt, de a kötelező kvótákat is. Nem ért egyet az Európai Bíróság döntésével és továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP). A kötelező kvóták ellen néhány hónap alatt csaknem 80 ezer aláírást összegyűjtő magyar párt azt írta: egyértelmű, hogy az Európai Unió egyes gazdag és befolyásos tagállamainak több évtizedes, tömeges bevándorlást támogató politikája nem sikertörténet, ennek ellenére meghatározó tagállami és uniós vezetők súlyos hibákat vétve, felelőtlenül kezelték a migránsválságot, s olyan eszközökkel próbálták és próbálják megoldani, amelyek súlyosan sértik más tagállamok legelemibb érdekeit. A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.

12.13: Lajcák: Szlovákia tudomásul veszi és áttanulmányozza az ítéletet

A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást - közölte

Miroslav Lajcák

szlovák külügyminiszter szerdán Pozsonyban a bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti elosztását előíró uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében hozott elutasító döntésére reagálva. A szlovák diplomácia vezetője kijelentette: a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését. Miroslav Lajcák megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia. "A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem" - idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

11.53: LMP: az alaptörvény szerint is végre kell hajtani az Európai Bíróság döntését

A magyar kormánynak az alaptörvény szerint is végre kell hajtania az Európai Bíróság döntését, amely szerdán elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - jelentette ki az LMP országgyűlési képviselője a döntést követően.

Demeter Márta

egy más témában tartott sajtótájékoztatón "hisztinek" nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban "művelt". Az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül - folytatta, hozzátéve: ennek a kabinetnek semmilyen morális alapja nincs bírálni az Európai Bíróságot. Demeter Márta hozzátette: Magyarország az Európai Unió tagja, Orbán Viktor pedig ott ül az Európai Tanács minden ülésén. Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

11.52: Liberálisok: a kormány vereséget szenvedett

A kormány vereségeként értékelte a Magyar Liberális Párt, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. A Liberálisok külügyi szakpolitikusa szerdai budapesti sajtótájékoztatóján várhatónak nevezte a döntést. Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája, értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben - jelentette ki Szent-Iványi István. Ezután az Európai Bíróság feltehetően a Magyarország és Lengyelország ellen zajló kötelezettségszegési eljárásban is az Európai Bizottságnak fog igazat adni - mondta a politikus. Ezzel arra kívánják kötelezni Magyarországot, hogy hajtsa végre az 1294 menekültügyi eljárás lefolytatásáról szóló döntést - tette hozzá, hangsúlyozva: Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja. Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

Korábban írtuk

A jelek arra mutatnak, hogy politikai döntést hoz szerdán az Európai Bíróság a kvótaperben - mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatornán.

Kovács István

szerint ez azt jelenti, a bíróság nem jogkérdésben mond majd ítéletet és elutasítja a magyar kormány keresetét. A kutató kizártnak tartotta, hogy a bíróság ossza a magyar kormány érvrendszerét. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság tizenöt tagú nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.