Népes közönség előtt tartott kerekasztal-beszélgetést az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban Mráz Ágoston Sámuel, Fábián György és Löffler Tibor. Mindhárom politológus egyetértett egy kérdésben: igazságos választási rendszer nincs!
Bal- és jobboldali nézőpontból is izgalmas álláspontokkal ismerkedhettek meg a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban azok, akik részt vettek a Szegedi Tudományegyetem Móra Szakkollégiumában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
beszámoltunk róla, az újszegedi intézményben konferenciát rendezett Nézőpont Csoport, az SZTE-ÁJTK Politológiai Tanszék, az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium és a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete. Milyen választási rendszer lenne a megfelelő? Bojkottálni kellett volna a balliberálisoknak a 2014-es választást? Bekövetkezhet, hogy a Fidesz elveszti az abszolút többségét? Tartsanak velünk, hogy e kérdésekre választ kapjanak!
„Minden választás során vannak győztesek és vesztesek. *-*Általában az arányos és a többségi választási rendszerekről megy a vita a politikai pártok között, pedig a kettő között nincs is olyan nagy különbség” – vélekedett
Fábián György
politológus, egyetemi oktató. Megjegyezte, hogy a mi rendszerünk köztudottan vegyes, amit teljesen önálló struktúraként kezel. Természetesen kölcsönhatások vannak az egyéni választókörzetek eredményei és a listás voksok tekintetében. „Szabad és tisztességes” – leginkább ilyen választási rendszerekről kellene beszélni Fábián György szerint.
„A rendszer működőképessége a döntő érv” – vallja
Löffler Tibor
, a Politológiai Tanszék docense. Egyetértett abban az előtte szóló kollégájával, hogy nincs igazságos választási rendszer, mert általában az egyik fél ezt mindig megkérdőjelezheti. Ő személy szerint inkább az arányosság-aránytalanság, valamint a felülreprezentáltság témáit érintené, de természetesen az igazságosság kérdéséről is lehet politikai vitákat folytatni.
Mráz Ágoston Sámuel
, a Nézőpont Csoport vezetője az USA példájával indított, ahol
Hillary Clinton
hiába kapott 3 millió szavazattal többet, mint
Donald Trump
, mégsem győzött, mert ott az elektori mandátumok, szavazatok száma a döntő. „Akkor az amerikai rendszer jobb lenne, mint a magyar?” – tette fel a költői kérdést Mráz Ágoston Sámuel. A politológus szerint a mindenkori választási rendszer alapvetően egy hatalmi kérdés. Elárulta, hogy az ő véleménye az, hogy a magyar ellenzék nem a jelenlegi választási feltételek miatt ennyire megosztott és gyenge. *-*„Kizárólag a kétharmados parlamenti többséget lehet a mostani rendszer számlájára írni, de a 2010 előtti, 1989-ben elfogadott struktúra alapján is minimum abszolút többsége lenne a Fidesz-KDNP-nek ma, mivel ehhez adott a két párt társadalmi bázisa” – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel. Löffler Tibor szerint a parlamenti küszöböt lehet ostorozni, mert például 3-4 százalékos pártlisták esetében úgymond elveszik több százezer értékes szavazat. Az LMP-t példaként felhozva csak annyit mondott, hogy a zöld párt 2010 után 3 százalékra szerette volna levitetni a parlamenti küszöböt. „Nem tartom jónak a jelenlegi választási rendszert” – folytatta Fábián György. Kitért arra is, hogy míg 1989-ben négy százalék volt a parlamentbe jutás feltétele, ez 1993-ban már öt százalékra emelkedett. Az ő véleménye az, hogy az a kormányozhatóság miatt szükséges lépés volt, így az előző választási rendszert az „arányosságra törekvő, de aránytalan hajlamú” jelzőkkel illette, ahol szintén az egyéni választókörzetekben született eredmények voltak a döntőek.
„A jelenlegi választási rendszer stabilitásra, és nem arányosságra törekszik” – fogalmazott Fábián György. Azonban a mai ellenzéket sem kívánta felmenteni a felelősség alól, akik saját hibájuk miatt tartanak ott, ahol éppen vannak. Mráz Ágoston Sámuel hozzáfűzte, hogy érdekes módon 1993 decemberében az egész parlament egységesen fogadta el az 5 százalékos parlamenti küszöböt… *-*„A Fidesz 2011-ben tulajdonképpen egy gesztust tett az ellenzéki pártoknak, amikor nem vitte le a parlamenti határt. Hiszen azzal alkalma nyílt volna gyengíteni őket” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Egy rendszer legitimitását mindig a politikai gyakorlat dönti el Löffler szerint. Voltak, illetve napjainkban is vannak olyan politikai pártok, melyek illegitimnek tartják a mostani választási feltételeket. A külső környezet és a politikai szereplők együttesen döntik el ezt a kérdést. *-*„2014-ben a balliberális ellenzék eljátszott egy pillanatig azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha ők bojkottálnák a választásokat, majd osztottak-szoroztak, és rájöttek, hogy csak veszítenének az egésszel, mert lengyel mintára egy tisztán jobboldali parlament alakulhatott volna” – hívta fel a figyelmet Löffler Tibor. Óriási butaság lett volna Mráz szerint a balliberális ellenzék részéről, ha 2014-ben a választásokat bojkottálják. A politológus példaként hozta fel a 2016-os 98 százalékos népszavazást, illetve az 1920-as szociáldemokrata bojkottot, ami után egy 80 százalék feletti jobboldali parlament alakult meg. Nem ment el szó nélkül
Tamás Gáspár Miklós
mellett sem, aki 2014-ben szintén ezt a megoldást támogatta. Mráz egyetértett Löfflerrel abban, hogy a politikai gyakorlat legitimálja a választási rendszert, így jelen esetben a 2011-ben elfogadott Alaptörvény a mérvadó. Fábián György a két kollégájával szemben ellentétes véleményen volt. Az ő megítélése az, hogy legitimációs deficittel küzdenek a kormánypártok, mert egyedül fogadták el anno az új választójogi törvényt. A szakember erről népszavazást tartott volna. A német választási rendszert hozta fel példaként, ahol a kompenzációs lista alapján plusz 33 mandátumot osztottak szét, és így 598 képviselőről 631 főre emelkedett a honatyák száma. „A bojkott rossz megoldás, kétélű fegyver lenne. A Fidesz a mostani feltételek mellett is legyőzhető, ha minden választókörzetben egy ellenzéki jelölt indulna, de persze nem ördögtől való a választójogi törvény megváltoztatásáról sem beszélni.” – ismertette álláspontját Fábián György.
A kormánypártok részéről – Mráz Ágoston Sámuel ismeretei szerint – kizárólag az képezte a vita tárgyát, hogy egy vagy két fordulós legyen az új rendszer, illetve az öt százalékos parlamenti küszöb kérdése. Úgy gondolja, a konszenzus nem lehet elvárás. Löffler Tibor szintén azon a véleményen volt, hogy a konszenzus nem elvárható, de veszélyes, ha nincs.
*-*„A baloldali ellenzéket anarchia jellemzi” – kezdte Löffler Tibor. Példaként említette
Botka
és
Gyurcsány
szembenállását. Amikor pedig Gyurcsány azt üzeni, hogy ez háború, akkor a szavazók mégis mit várhatnának még tőlük. Az MSZP-s Fábián György viszont nem kívánt minősítgetésekbe belemenni, azonban azt megjegyezte, hogy az egyetlen megoldás ebben a rendszerben a közös ellenzéki lista lenne, ám ezt csakis a Jobbik nélkül tudja elképzelni. „A Jobbikot nem tartom egy demokratikus ellenzéki pártnak” – hangsúlyozta Fábián. *-*„A baloldalon és a liberálisoknál már csak az egyéni túlélésről szól a dolog” – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel. Löffler Tibor vette át a szót, aki
Karácsony Gergely
korábbi elképzelésére emlékeztette a hallgatóságot, miszerint a balliberális erőknek össze kell fogniuk a Jobbikkal, melynek célja egy technikai együttműködés lenne. „Ezt a nyilvánossággal közölni egyszerűen nem más, mint stratégiai hiba. A Fidesz-közeli sajtó rögtön szét is szedte őket” – emelte ki Löffler. Mráz Ágoston Sámuel óva intett mindenkit attól, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le pár időközi választás végeredményéből. „Veszprémben és Tapolcán pusztán a kétharmados többség volt a kérdés, és nem a miniszterelnök személye” – mutatott rá Mráz. Fábián György számára nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéknek nem lesz közös listája, és a tavaszi választás kimenetéről ismét az egyéni választókörzetek döntenek.
*-*„Ha a Fidesznek nem lesz abszolút többsége, akkor szinte biztos, hogy technikai koalíció lesz a Jobbik és a baloldali pártok között” – húzta alá Mráz Ágoston Sámuel. Majd folytatta azzal, hogy kicsi esély van rá, hogy a Fidesz 50 egyéni választókörzetet elbukjon, mivel legrosszabb esetben is maximum 30-at veszíthet el, és még akkor is 76 választókörzetben győzne. Véleménye szerint valahol 50 és 55 egyéni választókörzet között van az a fordulópont, amire minimális esélyt lát. Fábián György véleménye az, hogy a Fideszt képes lehetne egy közös baloldali lista az abszolút többség megszerzésében megakadályozni, és hosszú még az idő a választásokig, ezért bármi elképzelhető. Löffler Tibor az 1998-as országgyűlési választások egyik tanúságának gondolja a közhangulat alakítását, amire minden politikai pártnak érdemes odafigyelnie, így a Fidesz-KDNP-nek is. Mráz álláspontja az, hogy a szubjektív „jólét” érzet sokkal jobb, mint 2010-ben, illetve még a magukat ellenzékinek való személyek 30-40 százaléka is arra számít, hogy a Fidesz-KDNP ismét győzni fog. Továbbá pozitívumként említette meg a parlamenten kívüli pártok állami támogatását, és szót emelt a bizniszpártok ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.